Keresztféléves felvételi: milyenek a mesterszakos pontszámítási szabályok?

Pontosan mi a alapján számítják a felvételi pontokat a mesterképzéseken? Itt vannak az intézmények által leggyakrabban alkalmazott rangsorolási, pontszámítási módok.

  • Eduline
MTI/Filep István

A mesterképzésre jelentkezők rangsorolásáról az adott felsőoktatási intézmény a jelentkezők által elért felvételi eredmények alapján saját hatáskörben dönt.

A teljesítményeteket minden esetben 100 pontos rendszerben értékelik, illetve fontos, hogy csak az a jelentkező vehető fel, akinek a pontszáma a 100 pont 50 százalékát eléri.

A felsőoktatási intézmények által leggyakrabban alkalmazott rangsorolási, pontszámítási módok:

  • oklevél minősítése,
  • oklevél átlaga (egy vagy két tizedesjegy pontossággal),
  • záróvizsga eredménye,
  • felsőoktatásban megszerzett félévi (tanulmányi) eredmények átlaga,
  • szóbeli felvételi elbeszélgetés,
  • szóbeli felvételi vizsga,
  • írásbeli felvételi vizsga,
  • írásbeli felvételi vizsgának minősülő felvételi portfólió (tudományos munkák, szakmai önéletrajz stb.),
  • oklevél minősítésének szorzata (szorzószámmal),
  • tantárgyi teljesítmény és oklevél minősítése,
  • gyakorlati vizsga,
  • szakmai alkalmassági vizsga,
  • megszerzett szakmai gyakorlat,
  • motivációs beszélgetés.

A fentiek alapján felsőoktatási intézményenként és meghirdetett képzésenként tehát külön-külön kell utánanéznetek, hogy az adott felsőoktatási intézmény milyen pontszámítási módszert alkalmaz. 

Mi az a felsőoktatási szakképzés? Minden, amit tudnotok kell ezekről a szakokról

Egy felsőoktatási szakképzés ilyenkor jó választás lehet, ha esetleg nincs annyi pontotok, hogy bekerüljetek valamelyik alap- vagy osztatlan szakra, de szívesen járnátok egyetemre. Lássuk, mit érdemes tudni ezekről a kétéves képzésekről.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.