Keresztféléves felvételi: milyenek a mesterszakos pontszámítási szabályok?

Pontosan mi a alapján számítják a felvételi pontokat a mesterképzéseken? Itt vannak az intézmények által leggyakrabban alkalmazott rangsorolási, pontszámítási módok.

  • Eduline
MTI/Filep István

A mesterképzésre jelentkezők rangsorolásáról az adott felsőoktatási intézmény a jelentkezők által elért felvételi eredmények alapján saját hatáskörben dönt.

A teljesítményeteket minden esetben 100 pontos rendszerben értékelik, illetve fontos, hogy csak az a jelentkező vehető fel, akinek a pontszáma a 100 pont 50 százalékát eléri.

A felsőoktatási intézmények által leggyakrabban alkalmazott rangsorolási, pontszámítási módok:

  • oklevél minősítése,
  • oklevél átlaga (egy vagy két tizedesjegy pontossággal),
  • záróvizsga eredménye,
  • felsőoktatásban megszerzett félévi (tanulmányi) eredmények átlaga,
  • szóbeli felvételi elbeszélgetés,
  • szóbeli felvételi vizsga,
  • írásbeli felvételi vizsga,
  • írásbeli felvételi vizsgának minősülő felvételi portfólió (tudományos munkák, szakmai önéletrajz stb.),
  • oklevél minősítésének szorzata (szorzószámmal),
  • tantárgyi teljesítmény és oklevél minősítése,
  • gyakorlati vizsga,
  • szakmai alkalmassági vizsga,
  • megszerzett szakmai gyakorlat,
  • motivációs beszélgetés.

A fentiek alapján felsőoktatási intézményenként és meghirdetett képzésenként tehát külön-külön kell utánanéznetek, hogy az adott felsőoktatási intézmény milyen pontszámítási módszert alkalmaz. 

Mi az a felsőoktatási szakképzés? Minden, amit tudnotok kell ezekről a szakokról

Egy felsőoktatási szakképzés ilyenkor jó választás lehet, ha esetleg nincs annyi pontotok, hogy bekerüljetek valamelyik alap- vagy osztatlan szakra, de szívesen járnátok egyetemre. Lássuk, mit érdemes tudni ezekről a kétéves képzésekről.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.