Munkaerőhiány: öt éven belül meg kellene háromszorozni a mérnökhallgatók számát

Többen jelentkeztek és jutottak be mérnök szakokra 2018-ban a hazai felsőoktatási intézményekben, mint tavaly, vagyis évről évre – ha lassan is - növekszik az érdeklődés a műszaki- és természettudományok iránt.

  • Eduline
Fazekas István

Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke úgy látja, hogy csak a megfelelő számú és képzettségű műszaki szakembergárda révén biztosítható, hogy hazánk továbbra is vonzó célpontja legyen a tudásalapú gazdasági befektetéseknek. Ábrahám László szerint ehhez az kell, hogy folytatódjon a mostani trend, és 3-5 éven belül megtriplázódjon a mérnökhallgatók száma.

Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség partneregyetemei körében végzett friss felmérése szerint 153 fővel, az egyik legnagyobb létszámú szakként indul el idén ősszel a gépészmérnöki képzés a Debreceni Egyetemen, illetve villamosmérnöki és mechatronikai mérnök szakra is 20 százalékkal többen nyertek felvételt a 2017. évi adatokhoz viszonyítva. 

Ebben az évben a veszprémi Pannon Egyetemen a legnépszerűbb szakok közé került be a mezőgazdasági mérnöki (GK) és a vegyészmérnöki, valamint sokan adták be a jelentkezésüket a vegyészmérnöki, illetve a mérnökinformatikus mesterképzésre is.

Itt a teljes lista: ennyi ponttal lehetett idén bekerülni a műszaki szakokra

Az Eduline-on minden fontos információt megtaláltok: megmutatjuk, milyen programok közül választhatnak ma azok, akik nem otthon szeretnék várni a 2018-as felvételi ponthatárait, tudósítóink rendszeresen bejelentkeznek a budapesti Pont Ott Partiról, ahol (többek között) felvételizőket kérdeznek arról, milyen szakra felvételiztek, milyen eredményre számítanak, van-e B tervük, ha nem sikerül a felvételi.

Hasonló eredményről számolt be a Miskolci Egyetem, ahol a tavalyi évhez képest ebben az esztendőben 15 százalékkal több hallgató került be az állami ösztöndíjas és önköltséges képzésekre a Gépészmérnöki és Informatikai Karra, továbbá jelentős mértékben – 38 százalékkal – növekedett a mesterképzésekre felvettek száma is, ami többéves rekordot jelent az intézmény történetében.

A Nyíregyházi Egyetemen a gépészmérnöki alapképzési szakra felvettek száma megkétszereződött az előző évhez képest, illetve a mezőgazdasági mérnöki szakra bejutottak száma is 25 százalékkal nőtt.

Ez a tíz legnépszerűbb műszaki alapszak a 2018-as felvételin

Hányan jelentkeztek a 2018-as felvételin a műszaki alapszakokra? Melyek a legnépszerűbb alapképzések? Itt találjátok az összes és az első helyes jelentkezők számát. Messzemenően a gépészmérnöki képzés a legnépszerűbb alapszak a műszaki képzések között, majdnem ötezren jelölték meg a jelentkezési lapon, közülük pedig 2745-en sorolták az első helyre ezt a képzést.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.