Nyilasok, etnikai változások vagy ipari forradalom? Melyik volt a legnépszerűbb esszéfeladat?

Az ipari forradalomról és a nyilasok uralmáról szóló esszéfeladatot választhatta a történelemből középszinten érettségizők többsége - legalábbis erről számoltak be az Eduline-nak nyilatkozó diákok, és ez a véleménye az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium szaktanárának is.

  • Eduline
Túry Gergely

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az első ipari forradalomról, a KGST-országokról, háromszáz évvel ezelőtti etnikai változásokról és a nyilasuralomról is írhattak esszét a diákok a középszintű töriérettségi második részében.

A középszintű töriérettségi összes esszéfeladatának megoldását itt találjátok.

Itt ellenőrizhetitek, jól oldottátok-e meg a rövid feladatokat.

A feladatsor kétféle esszéfeladatot tartalmaz. Egy rövid feladatot – a megadott témát 100-130 szóban, vagyis 12-16 sorban kell kifejteni – és egy hosszút, amely egy 210-260 szavas esszé megírását várja a diákoktól.

A feladatsor két rövid, egyetemes történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) és két hosszú, magyar történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) tartalmaz.

A vizsgázóknak a négy feladatból kettőt kellett választaniuk: egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül; egyet a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül. Volt egy további szabály: ha a vizsgázó a rövid esszét egy 1849 előtti korszakról írta, a hosszú esszéjének az 1849 utáni témáról kell szólnia, és fordítva.

Melyik volt a legnépszerűbb?

Szabó Roland, az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium magyar-történelem szakos tanára, az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének megbízott oktatója szerint a gazdasági és etnikai váltazásokat és folyamatokat tárgyaló témák kevésbé népszerűek, mivel kevesebb a jól megjegyezhető történeti tényanyag. „A rövid esszék közül az ipari forradalomra vonatkozó feladat valószínűleg népszerűbb lesz, ám itt is fontos annak a fölismerése, hogy alapvetően az ipari fejlődés következményeiről kellett írni. A hosszú esszék közül biztos vagyok benne, hogy a nyilasuralom lesz a népszerűbb. Több tényanyag és a viszonylag átfogóbb források miatt” – magyarázta.

Az Eduline-nak nyilatkozó diákok is ezeket az esszéfeladatokat választották. „Az ipari forradalomról szóló feladatot a források használatával és az atlasszal könnyebben meg lehetett oldani” – mondta Réka, aki az egyik budapesti gimnáziumban végez idén.

A töriérettségiről itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat.

Kádár János beszéde és Lázár János városa a töriérettségi feladatai között.

Nyilasuralom, KGST-országok, etnikai változások a töriérettségi második részében.

Könnyű feladatsort kaptak töriből az érettségizők, de egy-két kérdés becsapós lehet.

Pánik, piros atlaszok, kabalaállat: így indult a töriérettségi.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.