Az ipari forradalomról és a nyilasok uralmáról szóló esszéfeladatot választhatta a történelemből középszinten érettségizők többsége - legalábbis erről számoltak be az Eduline-nak nyilatkozó diákok, és ez a véleménye az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium szaktanárának is.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az első ipari forradalomról, a KGST-országokról, háromszáz évvel ezelőtti etnikai változásokról és a nyilasuralomról is írhattak esszét a diákok a középszintű töriérettségi második részében.
A középszintű töriérettségi összes esszéfeladatának megoldását itt találjátok.
Itt ellenőrizhetitek, jól oldottátok-e meg a rövid feladatokat.
A feladatsor kétféle esszéfeladatot tartalmaz. Egy rövid feladatot – a megadott témát 100-130 szóban, vagyis 12-16 sorban kell kifejteni – és egy hosszút, amely egy 210-260 szavas esszé megírását várja a diákoktól.
A feladatsor két rövid, egyetemes történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) és két hosszú, magyar történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) tartalmaz.
A vizsgázóknak a négy feladatból kettőt kellett választaniuk: egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül; egyet a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül. Volt egy további szabály: ha a vizsgázó a rövid esszét egy 1849 előtti korszakról írta, a hosszú esszéjének az 1849 utáni témáról kell szólnia, és fordítva.
Melyik volt a legnépszerűbb?
Szabó Roland, az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium magyar-történelem szakos tanára, az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének megbízott oktatója szerint a gazdasági és etnikai váltazásokat és folyamatokat tárgyaló témák kevésbé népszerűek, mivel kevesebb a jól megjegyezhető történeti tényanyag. „A rövid esszék közül az ipari forradalomra vonatkozó feladat valószínűleg népszerűbb lesz, ám itt is fontos annak a fölismerése, hogy alapvetően az ipari fejlődés következményeiről kellett írni. A hosszú esszék közül biztos vagyok benne, hogy a nyilasuralom lesz a népszerűbb. Több tényanyag és a viszonylag átfogóbb források miatt” – magyarázta.
Az Eduline-nak nyilatkozó diákok is ezeket az esszéfeladatokat választották. „Az ipari forradalomról szóló feladatot a források használatával és az atlasszal könnyebben meg lehetett oldani” – mondta Réka, aki az egyik budapesti gimnáziumban végez idén.
A töriérettségiről itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat.
Kádár János beszéde és Lázár János városa a töriérettségi feladatai között.
Nyilasuralom, KGST-országok, etnikai változások a töriérettségi második részében.
Könnyű feladatsort kaptak töriből az érettségizők, de egy-két kérdés becsapós lehet.
Pánik, piros atlaszok, kabalaállat: így indult a töriérettségi.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
