A népszerű pénzügy-számvitel alapszakon főként a végtelen sorokra, a függvényelemzésre, a lineáris egyenletrendszerekre és a valószínűségszámításra támaszkodnak az oktatók, ezek a témakörök pedig elég nagy súllyal megjelentek a középszintű matematikaérettségi kötelező feladataiban - véli az Eduline által megkérdezett egyetemi oktató.
„A Budapesti Corvinus Egyetemen a pénzügyes képzésekre többnyire csak emelt szintű matematika érettségivel lehet bekerülni. Az alábbiakban mégis a középszintű érettségi sort elemzem abból a szempontból, hogy mennyire jelentek meg benne azok az ismeretek és készségek, amelyekre mi itt az egyetemen építeni szeretnénk” – mondta az Eduline kérdésére Dr. Berlinger Edina, a BCE Befektetések és Vállalati Pénzügy Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense.
Itt találjátok a középszintű matekérettségi, itt pedig az emelt szintű matekérettségi hivatalos megoldását.
Arra voltunk kíváncsiak, hogy az évek óta ezreket vonzó pénzügyi képzésekhez szükséges ismereteket mennyire ellenőrizte az idei matekérettségi. „A pénzügy-számvitel alapszakon és az ahhoz kapcsolódó Speciális Pénzügyi Matematikai programban mi főként a végtelen sorokra, a függvényelemzésre, a lineáris egyenletrendszerekre és a valószínűségszámításra támaszkodunk. Örömmel láttam, hogy ezek a témakörök elég nagy súllyal megjelentek a kötelező feladatokban (6, 7, 9, 10, 12, 13, 15). Sajnos azonban az exponenciális és a logaritmikus függvények csak nagyon leegyszerűsítve és érintőlegesen kerültek elő a 6. feladatban, pedig ezeknek kiemelt jelentőségük van a pénzügyekben” - magyarázta.
Hozzátette: ezzel szemben egyes számunkra kevésbé érdekes területek, például a térgeometria és a trigonometria elég nagy hangsúlyt kaptak (4, 11, 14, 15), „persze megértem, hogy ezek más területeken, például a mérnöki tudományokban fontosak”.
„Más évekhez hasonlóan most is rengeteg pontot lehetett szerezni egyszerűen azzal, ha valaki jól érti az aránypárokat. Érdekesség, hogy idén nem volt egyetlen kamatszámításos feladat sem. A választható feladatok (16, 17, 18) eléggé összetettek voltak, mindegyik erős koncentrációt és precizitást igényelt, és mindegyikben volt valamennyi kombinatorika vagy valószínűségszámítás, úgyhogy ezt nem lehetett megúszni” – magyarázta.
A tanszékvezető szerint az egyetemi tanulmányokhoz szükséges magasabb szintű készségeket ez a feladatsor nem igazán tette próbára. „Például az alkalmazott tudományokban, és így a gazdálkodástudományokban is ki kellene tudni szűrni az igazán lényeges adatokat a zajos információáradatból. A feladatok azonban ebből a szempontból túl egyértelműek voltak. Csak a 16d feladatban volt fölösleges adat (a dominók száma), de ennek használata is inkább megkönnyítette, mintsem megnehezítette a megoldást. Talán szándékos, de különösebb absztrakciós képességre vagy ötletre sem volt szükség a feladatok megoldásához. A legtöbb feladat puszta képletbe helyettesítést jelentett, sőt sokszor azt is pontosan megmondták, hogy milyen címszó alatt kell keresni a képletgyűjteményben. Szerencsésebbnek éreztem volna, ha több meggondolnivalót tartalmaznak a feladatok, például, ha 15a feladatban nem rágják szájba, hogy számtani sorozatról van szó, hanem azt inkább valamilyen egyszerű szövegből kellett volna felismerni” – tette hozzá.
Az egyetemi szintű matematikaoktatásban és különösen a pénzügyi modellek tárgyalása során még a Corvinusra magas pontszámmal bekerülő hallgatóknak is gondot okoz, hogy világosan megkülönböztessék a feltételeket, az állításokat, az egyes bizonyítási lépéseket, illetve a következményeket. Ez egy komplex készség, amit a középszintű matematika érettségi szintén nem mér, és ami valószínűleg csak hosszas, az egyetemi évekre is átnyúló gyakorlási és érési folyamat során alakul majd ki – magyarázta.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok a matekérettségiről.
Alapvetően korrekt feladatokat kaptak az érettségizők matekból.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
