„A Budapesti Corvinus Egyetemen a pénzügyes képzésekre többnyire csak emelt szintű matematika érettségivel lehet bekerülni. Az alábbiakban mégis a középszintű érettségi sort elemzem abból a szempontból, hogy mennyire jelentek meg benne azok az ismeretek és készségek, amelyekre mi itt az egyetemen építeni szeretnénk” – mondta az Eduline kérdésére Dr. Berlinger Edina, a BCE Befektetések és Vállalati Pénzügy Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense.
Itt találjátok a középszintű matekérettségi, itt pedig az emelt szintű matekérettségi hivatalos megoldását.
Arra voltunk kíváncsiak, hogy az évek óta ezreket vonzó pénzügyi képzésekhez szükséges ismereteket mennyire ellenőrizte az idei matekérettségi. „A pénzügy-számvitel alapszakon és az ahhoz kapcsolódó Speciális Pénzügyi Matematikai programban mi főként a végtelen sorokra, a függvényelemzésre, a lineáris egyenletrendszerekre és a valószínűségszámításra támaszkodunk. Örömmel láttam, hogy ezek a témakörök elég nagy súllyal megjelentek a kötelező feladatokban (6, 7, 9, 10, 12, 13, 15). Sajnos azonban az exponenciális és a logaritmikus függvények csak nagyon leegyszerűsítve és érintőlegesen kerültek elő a 6. feladatban, pedig ezeknek kiemelt jelentőségük van a pénzügyekben” - magyarázta.
Hozzátette: ezzel szemben egyes számunkra kevésbé érdekes területek, például a térgeometria és a trigonometria elég nagy hangsúlyt kaptak (4, 11, 14, 15), „persze megértem, hogy ezek más területeken, például a mérnöki tudományokban fontosak”.
„Más évekhez hasonlóan most is rengeteg pontot lehetett szerezni egyszerűen azzal, ha valaki jól érti az aránypárokat. Érdekesség, hogy idén nem volt egyetlen kamatszámításos feladat sem. A választható feladatok (16, 17, 18) eléggé összetettek voltak, mindegyik erős koncentrációt és precizitást igényelt, és mindegyikben volt valamennyi kombinatorika vagy valószínűségszámítás, úgyhogy ezt nem lehetett megúszni” – magyarázta.
A tanszékvezető szerint az egyetemi tanulmányokhoz szükséges magasabb szintű készségeket ez a feladatsor nem igazán tette próbára. „Például az alkalmazott tudományokban, és így a gazdálkodástudományokban is ki kellene tudni szűrni az igazán lényeges adatokat a zajos információáradatból. A feladatok azonban ebből a szempontból túl egyértelműek voltak. Csak a 16d feladatban volt fölösleges adat (a dominók száma), de ennek használata is inkább megkönnyítette, mintsem megnehezítette a megoldást. Talán szándékos, de különösebb absztrakciós képességre vagy ötletre sem volt szükség a feladatok megoldásához. A legtöbb feladat puszta képletbe helyettesítést jelentett, sőt sokszor azt is pontosan megmondták, hogy milyen címszó alatt kell keresni a képletgyűjteményben. Szerencsésebbnek éreztem volna, ha több meggondolnivalót tartalmaznak a feladatok, például, ha 15a feladatban nem rágják szájba, hogy számtani sorozatról van szó, hanem azt inkább valamilyen egyszerű szövegből kellett volna felismerni” – tette hozzá.
Az egyetemi szintű matematikaoktatásban és különösen a pénzügyi modellek tárgyalása során még a Corvinusra magas pontszámmal bekerülő hallgatóknak is gondot okoz, hogy világosan megkülönböztessék a feltételeket, az állításokat, az egyes bizonyítási lépéseket, illetve a következményeket. Ez egy komplex készség, amit a középszintű matematika érettségi szintén nem mér, és ami valószínűleg csak hosszas, az egyetemi évekre is átnyúló gyakorlási és érési folyamat során alakul majd ki – magyarázta.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok a matekérettségiről.
Alapvetően korrekt feladatokat kaptak az érettségizők matekból.
