"A választható feladatok eléggé összetettek voltak, mindegyik erős koncentrációt és precizitást igényelt"

A népszerű pénzügy-számvitel alapszakon főként a végtelen sorokra, a függvényelemzésre, a lineáris egyenletrendszerekre és a valószínűségszámításra támaszkodnak az oktatók, ezek a témakörök pedig elég nagy súllyal megjelentek a középszintű matematikaérettségi kötelező feladataiban - véli az Eduline által megkérdezett egyetemi oktató.

  • Eduline
Túry Gergely

„A Budapesti Corvinus Egyetemen a pénzügyes képzésekre többnyire csak emelt szintű matematika érettségivel lehet bekerülni. Az alábbiakban mégis a középszintű érettségi sort elemzem abból a szempontból, hogy mennyire jelentek meg benne azok az ismeretek és készségek, amelyekre mi itt az egyetemen építeni szeretnénk” – mondta az Eduline kérdésére Dr. Berlinger Edina, a BCE Befektetések és Vállalati Pénzügy Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense.

Itt találjátok a középszintű matekérettségi, itt pedig az emelt szintű matekérettségi hivatalos megoldását.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy az évek óta ezreket vonzó pénzügyi képzésekhez szükséges ismereteket mennyire ellenőrizte az idei matekérettségi. „A pénzügy-számvitel alapszakon és az ahhoz kapcsolódó Speciális Pénzügyi Matematikai programban mi főként a végtelen sorokra, a függvényelemzésre, a lineáris egyenletrendszerekre és a valószínűségszámításra támaszkodunk. Örömmel láttam, hogy ezek a témakörök elég nagy súllyal megjelentek a kötelező feladatokban (6, 7, 9, 10, 12, 13, 15). Sajnos azonban az exponenciális és a logaritmikus függvények csak nagyon leegyszerűsítve és érintőlegesen kerültek elő a 6. feladatban, pedig ezeknek kiemelt jelentőségük van a pénzügyekben” - magyarázta.

Hozzátette: ezzel szemben egyes számunkra kevésbé érdekes területek, például a térgeometria és a trigonometria elég nagy hangsúlyt kaptak (4, 11, 14, 15), „persze megértem, hogy ezek más területeken, például a mérnöki tudományokban fontosak”.

„Más évekhez hasonlóan most is rengeteg pontot lehetett szerezni egyszerűen azzal, ha valaki jól érti az aránypárokat. Érdekesség, hogy idén nem volt egyetlen kamatszámításos feladat sem. A választható feladatok (16, 17, 18) eléggé összetettek voltak, mindegyik erős koncentrációt és precizitást igényelt, és mindegyikben volt valamennyi kombinatorika vagy valószínűségszámítás, úgyhogy ezt nem lehetett megúszni” – magyarázta.

A tanszékvezető szerint az egyetemi tanulmányokhoz szükséges magasabb szintű készségeket ez a feladatsor nem igazán tette próbára. „Például az alkalmazott tudományokban, és így a gazdálkodástudományokban is ki kellene tudni szűrni az igazán lényeges adatokat a zajos információáradatból. A feladatok azonban ebből a szempontból túl egyértelműek voltak. Csak a 16d feladatban volt fölösleges adat (a dominók száma), de ennek használata is inkább megkönnyítette, mintsem megnehezítette a megoldást. Talán szándékos, de különösebb absztrakciós képességre vagy ötletre sem volt szükség a feladatok megoldásához. A legtöbb feladat puszta képletbe helyettesítést jelentett, sőt sokszor azt is pontosan megmondták, hogy milyen címszó alatt kell keresni a képletgyűjteményben. Szerencsésebbnek éreztem volna, ha több meggondolnivalót tartalmaznak a feladatok, például, ha 15a feladatban nem rágják szájba, hogy számtani sorozatról van szó, hanem azt inkább valamilyen egyszerű szövegből kellett volna felismerni” – tette hozzá.

Az egyetemi szintű matematikaoktatásban és különösen a pénzügyi modellek tárgyalása során még a Corvinusra magas pontszámmal bekerülő hallgatóknak is gondot okoz, hogy világosan megkülönböztessék a feltételeket, az állításokat, az egyes bizonyítási lépéseket, illetve a következményeket. Ez egy komplex készség, amit a középszintű matematika érettségi szintén nem mér, és ami valószínűleg csak hosszas, az egyetemi évekre is átnyúló gyakorlási és érési folyamat során alakul majd ki – magyarázta.

Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok a matekérettségiről.

Alapvetően korrekt feladatokat kaptak az érettségizők matekból.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.