"Reménygyilkos" volt a középszintű matekérettségi a diákok szerint

Már az első részben váratlan feladatokkal találkoztak, de az igazi feketeleves csak a második részben várta az érettségizőket. Az Eduline-nak nyilatkozó végzősök szerint ez volt az elmúlt évek legnehezebb feladatsora.

  • Eduline

A középszintű matekérettségi feladatsora és hivatalos megoldása

Az emelt szintű matekérettségi feladatsora és hivatalos megoldása

A középszintű matekérettségi első részének nem hivatalos megoldására

A második, hosszabb rész nem hivatalos megoldása

Az első, rövidebb feladatokból álló rész megoldására 45 percük volt a diákoknak, amelyben egyáltalán nem szokványos feladatokat kaptak, paraméteres egyenletet kellett megoldaniuk. A második rész a szaktanári vélemény szerint már könnyebbnek bizonyult, a diákok elbeszélése alapján viszont sok feladat okozott meglepetést.

"Nagyon sok olyan feladat volt, ami az előző években egyáltalán nem volt. Ez is okozta a nehézséget, hiszen mindenki a régi feladatokat gyakorolja" - mondta el az Eduline-nak Brigitta, a váci Boronkay György Műszaki Középiskola, Gimnázium és Kollégium végzőse. "Az első füzetben nekem az a tapasztalatom, hogy 95-98 százalék között sikerül, de most úgy éreztem, legalább 8 pontot veszítettem. Több feladatra vissza kellett térnem. A második füzetben is nehezebbek voltak a kötelező feladatok, mint az előző években. A választhatók viszont jók voltak, én a 17-est és a 18-ast választottam. Nagyon reménykedem, hogy megközelíti az ötöst, de inkább négyesre gondolok. Igazából mindegyik érettségimnek jól kéne sikerülnie, de választhatok mást is, ha úgy alakul" - mesélte Brigitta.

Túry Gergely

Artúr, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium végzőse szerint meglepően sok volt a sorozat, míg hiányoztak a logaritmusok és a halmazok. Szerinte az első rész még megoldható, bár volt benne pár feladat, amivel középszinten nem nagyon találkozott még. A második részt viszont nagyon keménynek tartja. "Kezdjük azzal, hogy a háromszögeshez aránypárokat kellett volna használni, amit nagyon ritkán gyakorlunk. A választhatóaknál például a 15. feladat olyan volt, ami az eddigi középszintűben nem szerepelt, a háromszögeknél pedig nem volt arányos az ábra. Ez volt az utóbbi évek legnehezebbje, azoknak ment, akik matekfaktosak vagy erősek matekból" - foglalta össze. Artúrnak különösen fontos lenne az ötös, ugyanis a Budapesti Corvinus Egyetem politológia vagy nemzetközi tanulmányok szakára készül, ahol évek óta magas a ponthatár.

"Reménygyilkos volt sokaknak. Most nagyon rossz általános hangulat van nálunk" - tette hozzá Artúr.

"Egyébként sem áll hozzám közel a matek, sok volt a valószínűségszámítás, a geometriai feladatok viszont egyszerűek voltak" - foglalta össze Balázs, a Tatabányai Árpád Gimnázium végzőse, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem szociológia, magyar vagy történelem szakját célozta meg. "Átmenni biztos át fogok, de nem számítok túl jóra. Inkább másba fektettem az energiákat" - tette hozzá. Balázsnak az első feladatsor nem okozott különösebb problémát, legfeljebb egy-egy figyelmetlenség csúszhatott be közben. A választhatókkal viszont nehezebben boldogult. "Szerintem onnan lesz a legkevesebb pontom. Az első kettőt választottam, de az sem ment jól. Az egyenletrendszernél rájöttem ugyan, hogy egyenletről van szó, de nem sikerült jól felírnom, pedig kétszer-háromszor is nekifutottam. Nem voltam úgy lelkiekben" - mesélte Balázs a feladatsor második részéről.

Az első feladatsort jónak érzi Rebeka, a Fóti Népművészeti Szakközép, Szakiskola és Gimnázium végzőse, és az osztálytársai is azt mondták, könnyű volt. A másodikról már nem mondható el ugyanez. "Nagyon becsapós dolgok voltak, el lehetett csúszni rajta. Volt egy feladat, amiről először mindenkinek a kamatszámítás jutott eszébe, nekem is, de kiderült, hogy sorozat volt" - mesélte Rebeka, aki a második részből a 16-os feladatot hagyta ki. "A másik kettő sem volt sokkal jobb. Én négyes matekos vagyok, de az volt a nehéz, hogy rájöjjön az ember, pontosan mit kell csinálni. A másodikban volt, aminek neki sem tudtam állni, csak az utolsó pillanatban beírtam valamit, de szerintem nulla pontos lesz így is. Volt egy pont, ahol be is pánikoltam, de ezen kívül viszonylag elég volt az idő" - tette hozzá. Rebeka négyesben reménykedik, de mivel tanítóképző főiskolára készül, így annyira nem fontos neki a matekérettségi eredménye.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.