Nehéz síkgeometriai feladatot is kaptak a diákok a matekérettségin: infók a második részről

A középszintű matekérettségi hosszabb feladatainak többsége valószínűleg nem okoz majd problémát a vizsgázóknak, de a választható példák között van nehezebb feladat is. A fontos matematikai témák mind előkerülnek: van síkgeometria, sorozat, statisztika, egyenlet, függvények, koordinátageometria.

  • Eduline

A középszintű matekérettségi első részének megoldásait itt, a második rész megoldásait itt, a válaszható feldadatok megoldásait pedig itt találjátok. Az emelt szintű feladatokról pedig itt tájékozódhattok.

Túry Gergely

A kötelezően megoldandó feladatok az eduline által megkérdezett szaktanár szerint az érettségizők többségének nem okozhatnak nagy problémát, a választható feladatok azonban nehezebbek, „van olyan matekpélda, amelynél nagyon alaposan végig kell gondolni a megoldási folyamatot” - mondta.

Tavaly a középszintű matekérettségi második részében nagyon sok valószínűségszámítás volt, az idén visszavettek ebből a témakörből a feladatsor összeállítói, kevesebb kérdés kapcsolódik a valószínűségszámításhoz - mondta a szaktanár. Hozzátette: a legfontosabb matematikai témák - síkgeometria, sorozatok, statisztika, egyenletmegoldás, függvények - mind szerepelnek a feladatsorban.

Bár a pedagógusok tapasztalatai szerint a középszinten érettségizők többsége a koordinátageometriától tart a legjobban, az eduline-nak nyilatkozó szaktanár szerint az idei koordinátageometriai feladat könnyebb, mint az előző években. Hozzátette: a választható feladatok között van egy síkgeometriai is, amelyet valószínűleg kevesen fognak megoldani, mert nehéz átlátni, pontosan milyen megoldással lehet maximális  pontot szerezni.

Hány feladatot kell megoldani?

A középszintű matekérettségi második része két feladatcsoportból áll: a II/A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz, amelyek több részkérdésből állnak.

A II/B rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amelyből a vizsgázó választása szerint kettőt kell megoldani, és csak ez a kettő értékelhető. "A feladatok a középszintű követelmények keretein belül összetett feladatok, általában több témakört is érintenek és több részkérdésből állnak" - olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.

Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a matekérettségiről.

Itt vannak az első infók a középszintű feladatsor első részéről, és már szaktanárt is kérdeztünk a feladatokról, a véleményét itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.