"Első ránézésre is megoldható volt a feladatok egy része" - szaktanári vélemény

A matekérettségi első részében voltak feladatok, amelyeket ránézésre is meg lehetett oldani, a második rész feladatai is könnyűek voltak – nyilatkozta az eduline-nak Baloghné Békési Beáta, a matekmindenkinek.hu szakmai vezetője.

  • Eduline
Túry Gergely

Ahogy arról az eduline elsőként beszámolt, logikai és paraméteres egyenletes feladat is volt a matekérettségi első részében, míg a másodikban valószínűségszámítás, halmazelmélet és százalékszámítás is előfordult.

A középszintű matekérettségi feladatsora és hivatalos megoldása

Az emelt szintű matekérettségi feladatsora és hivatalos megoldása

A matekérettségi nem hivatalos megoldásának első része itt található.

A matek második részének nem hivatalos megoldása itt van.

A folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok.

Baloghné Békési Beáta, a matekmindenkinek.hu szakmai vezetője úgy látja, könnyű feladatsort kaptak idén a diákok, több kérdésben is segített a kérdésfeltevés, mint például a 12-es feladatban, ahol megadták azt, hogy két különböző színű dobókockával kell dobni.

Az meglepő volt, hogy mennyire nagy hangsúlyt kaptak a sorozatok, összesen 22 pontot lehetett a helyes megoldásokkal szerezni – mondta.

„A 9. feladat ellentmond a fizikának, ugyanis a radioaktív részecskék exponenciálisan bomlanak, a matekfeladat ugyanakkor mértani sorozatot kér. Matematikailag azonban jó a feladat” – mondta Baloghné Békési Beáta.

Véleménye szerint igazán nehéz feladat nem volt, azon talán többen elcsúszhatnak, hogy idén előtérbe került a geometria az érettségi kérdései között. „Az első részben sok feladat ránézésre is megoldható, bár az tény, sokfajta kérdés volt, de aki készült és gyakorolt, azon nem foghatott ki egyik feladat sem” – mondta.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.