"Nem is rémlik, hogy egyenletrendszer is lett volna benne" - az első diákvélemények

A diákvélemények igen vegyesek a keddi matekérettségiről, volt, aki nehezebbre számított, de olyan is akadt, aki csalódott a feladatok miatt.

  • Eduline
Túry Gergely

A diákvélemények megoszlanak a keddi matekérettségiről. A váci I. Géza Király Közgazdasági Szakközépiskola egyik diákja az eduline-nak azt mondta, nehéz volt, az előző évek feladatainak típusfeladataihoz képest nagyon sok kimaradt, mint például a logaritmusok, neki nem tetszett. Osztálytársa viszont azt mondta, lényegesen nehezebbre számított és bár nem jó matekos, szerinte jól sikerült az érettségije.

A középszintű matekérettségi feladatsora és hivatalos megoldása

Az emelt szintű matekérettségi feladatsora és hivatalos megoldása

A folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok, az első részről itt vannak infók, a második részről pedig szaktanár mondott véleményt.

Az eduline Facebook-oldalán az egyik kommentelő ezt írta: "Én nem vagyok nagy zseni, nem sokat tanultam, de szerintem nem volt nehéz... volt, amit próbálgatással, általános iskolás fejjel meg lehetett csinálni."

Egy másik diák pedig ezt írta: "Nekem nem is rémlik, hogy egyenletrendszer is lett volna benne."

Az eduline által megkérdezett szaktanár azt mondta, becsapós volt a 14-es feladat egyik része, hiszen aki nem jött rá, hogy ott egyenletrendszert várnak, az nem tudta jól megoldani.

"Szerintem az első rész nem volt nehéz, viszont a második rész annál inkább... Általában a válaszható feladatokat úgy szokták megcsinálni, hogy a; b; c feladat különböző, itt volt olyan, ahol kellettek az előző feladatok megoldásai. Plusz tele volt valószínűség számítással (volt legalább 4), amit hogyha nem tudtál, csak úgy repültek a pontok.... Az eddigi évek feladatsorai legalább változatossabbak voltak (végig csináltam 2010-2014-ig a feladatsorokat)" - írta egy olvasónk a Facebookon.

Matekérettségi: feladatsorok és megoldások elsőként itt! Percről percre

Síkgeometria, egyenletrendszer és valószínűségszámítás a második részben

Friss infó a matekérettségiről: ilyet még nem láttak az érettségizők

Íme, a legérdekesebb kérdések az érettségiről

Képek: ekkor az érettségizők még nem tudták, mi vár rájuk

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.