"Alattomos feladat" is volt a matekérettségin - tanárok az írásbeliről

Melyik volt a középszintű matekérettségi alattomos feladata? Szaktanárokat kérdeztünk az írásbeli második, hosszabb feladatokból álló részéről.

  • Eduline
Túry Gergely

Ahogy arról az eduline elsőként beszámolt, számtani és mértani sorozat, trigonometria, térgeometria, kombinatorika témakörből is kaptak feladatokat a diákok a középszintű matekérettségi második részében. 

A II. feladatlapra 135 percük volt, a jó válaszokkal 70 pontot gyűjthettek. Összesen öt feladatot kellett megoldaniuk: három, egyenként 9-14 pontosat, valamint két, 17 pontos feladatot - utóbbinál van némi választási lehetőség is, három példa közül kellett kiválasztani a két legszimpatikusabbat. A II. feladatlap feladatai összetettek, több részkérdésből állnak, és több témakört érintenek.

„Korrekt feladatsort kaptak az érettségizők, az „A” részben alapfeladatok vannak, koordinátageometriával, trigonometriával és sorozatokkal. Függvénytáblázat segítségével meg lehetett oldani a példákat” – mondta az eduline-nak Baloghné Békési Beáta, a matekmindenkinek.hu szakmai vezetője.

Itt van az első rész nem hivatalos megoldása!

A középszintű matekérettségi második részének nem hivatalos megoldása.

A matekérettségiről itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat. Az matekérettségi első részéről itt találjátok a legfrissebb infókat, a második rész feladatairól pedig itt olvashattok.

Jobbágy Erika, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium matektanára szerint a 13-as, a 14-es és a 15-ös feladat közül a térgeometriai és a koordinátageometriai példa nehezen mehetett a diákoknak, ezek ugyanis nem tartoznak a középiskolások kedvenc témakörei közé. „A 16-os, mértani és számtani sorozatról szóló példa könnyebb lehetett nekik” – tette hozzá.

Budai Márton, a Studium Generale Matematika Szekciójának vezetője szerint a 16-os feladat „c” részével lehettek gondok, az „a” feladatrész egyik elemét pedig könnyen félre lehetett érteni.

Kevesen választották a 18-as feladatot

Baloghné Békési Beáta, a matekmindenkinek.hu szakmai vezetője szerint a „B” részben nagyon hosszú feladatok voltak – sok volt a részkérdés, hosszú volt az utasítás, „ezekkel a feladatokkal sokat kellett dolgozni, egyik sem volt triviális”. „A 16-os feladat C része bonyolult volt, kombinatorika. Az összes lehetőséget össze kellett számolni, és az nem volt könnyű. A 17-es feladatnál érdekes kérdés, hogyan pontozzák majd azoknak a diákoknak a megoldását, akiknek a számológépén van szórásszámoló funkció, és használták is azt” – mondta Baloghné Békési Beáta, aki szerint a legtöbben az utolsó feladatot hagyták ki.

Az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium szaktanára a 18-as feladatot nehéz megfogalmazásúnak tartja, „kissé alattomos”. „A diákokat általában elrettentik a hosszú feladatok, főleg, ha izgulnak. Elképzelhető, hogy olyan vizsgázók is kihagyták ezt a példát, akik egyébként meg tudták volna oldani, csak megijedtek a szövegtől” – mondta. A matektanár szerint a középszintű feladatsor második része valamivel nehezebb volt, mint a tavalyi, sok tárgyi tudás kellett a példák megoldásához.

Budai Márton, a Studium Generale Matematika Szekciójának vezetője szerint is a 18-as példát hagyhatta ki a legtöbb vizsgázó, a „c” részében volt egy csavar, a „d” része pedig kifejezetten nehéz. „Igaz, mind a három választható feladatnak van olyan része, amelyen el lehet bukni” – tette hozzá.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem lehet a készülésre kényszeríteni egy nem neurotipikus gyereket” – így élte meg a középiskolai felvételit egy autista nyolcadikos

A középiskolai felvételi önmagában is komoly terhelést jelenthet egy nyolcadikosnak, egy autizmusspektrum-zavarral élő diáknál azonban a felkészülés egészen más kérdéseket is felvethet. Hogyan lehet hónapokon keresztül készülni, ha a gyerek nehezen veszi rá magát az otthoni tanulásra? Mit lehet tenni, ha jó képességei ellenére nem önálló a tanulásban? És hogyan választ iskolát egy család, ha közben azt érzi, hogy maga a felvételi rendszer elsősorban a neurotipikus, szabálykövető és rendkívül szorgalmas gyerekeknek kedvez?

Nem csak a rugalmas iskolakezdés van tervben, hanem a rugalmas óvodakezdés is

A kora gyermekkori ellátórendszer több ponton is átalakulhat a következő időszakban. A Civil Közoktatási Platform Dr. Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkárral egyeztetett a tervekről, amelyek között a rugalmas iskolakezdés visszaállítása mellett a rugalmas óvodakezdés lehetőségének megteremtése is szerepel.

@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.