Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Melyik volt a középszintű matekérettségi alattomos feladata? Szaktanárokat kérdeztünk az írásbeli második, hosszabb feladatokból álló részéről.

Ahogy arról az eduline elsőként beszámolt, számtani és mértani sorozat, trigonometria, térgeometria, kombinatorika témakörből is kaptak feladatokat a diákok a középszintű matekérettségi második részében.
A II. feladatlapra 135 percük volt, a jó válaszokkal 70 pontot gyűjthettek. Összesen öt feladatot kellett megoldaniuk: három, egyenként 9-14 pontosat, valamint két, 17 pontos feladatot - utóbbinál van némi választási lehetőség is, három példa közül kellett kiválasztani a két legszimpatikusabbat. A II. feladatlap feladatai összetettek, több részkérdésből állnak, és több témakört érintenek.
„Korrekt feladatsort kaptak az érettségizők, az „A” részben alapfeladatok vannak, koordinátageometriával, trigonometriával és sorozatokkal. Függvénytáblázat segítségével meg lehetett oldani a példákat” – mondta az eduline-nak Baloghné Békési Beáta, a matekmindenkinek.hu szakmai vezetője.
Itt van az első rész nem hivatalos megoldása!
A középszintű matekérettségi második részének nem hivatalos megoldása.
A matekérettségiről itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat. Az matekérettségi első részéről itt találjátok a legfrissebb infókat, a második rész feladatairól pedig itt olvashattok.
Jobbágy Erika, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium matektanára szerint a 13-as, a 14-es és a 15-ös feladat közül a térgeometriai és a koordinátageometriai példa nehezen mehetett a diákoknak, ezek ugyanis nem tartoznak a középiskolások kedvenc témakörei közé. „A 16-os, mértani és számtani sorozatról szóló példa könnyebb lehetett nekik” – tette hozzá.
Budai Márton, a Studium Generale Matematika Szekciójának vezetője szerint a 16-os feladat „c” részével lehettek gondok, az „a” feladatrész egyik elemét pedig könnyen félre lehetett érteni.
Kevesen választották a 18-as feladatot
Baloghné Békési Beáta, a matekmindenkinek.hu szakmai vezetője szerint a „B” részben nagyon hosszú feladatok voltak – sok volt a részkérdés, hosszú volt az utasítás, „ezekkel a feladatokkal sokat kellett dolgozni, egyik sem volt triviális”. „A 16-os feladat C része bonyolult volt, kombinatorika. Az összes lehetőséget össze kellett számolni, és az nem volt könnyű. A 17-es feladatnál érdekes kérdés, hogyan pontozzák majd azoknak a diákoknak a megoldását, akiknek a számológépén van szórásszámoló funkció, és használták is azt” – mondta Baloghné Békési Beáta, aki szerint a legtöbben az utolsó feladatot hagyták ki.
Az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium szaktanára a 18-as feladatot nehéz megfogalmazásúnak tartja, „kissé alattomos”. „A diákokat általában elrettentik a hosszú feladatok, főleg, ha izgulnak. Elképzelhető, hogy olyan vizsgázók is kihagyták ezt a példát, akik egyébként meg tudták volna oldani, csak megijedtek a szövegtől” – mondta. A matektanár szerint a középszintű feladatsor második része valamivel nehezebb volt, mint a tavalyi, sok tárgyi tudás kellett a példák megoldásához.
Budai Márton, a Studium Generale Matematika Szekciójának vezetője szerint is a 18-as példát hagyhatta ki a legtöbb vizsgázó, a „c” részében volt egy csavar, a „d” része pedig kifejezetten nehéz. „Igaz, mind a három választható feladatnak van olyan része, amelyen el lehet bukni” – tette hozzá.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).