"Ez volt az utóbbi évek legnehezebb feladatsora" - diákok az emelt szintű érettségiről

Kamatszámítás, deriválás, sík- és koordinátageometria, valószínűségszámítás - ilyen feladatok voltak az emelt szintű matekérettségin. Az eduline-nak nyilatkozó végzősök szerint a mostani volt az utóbbi évek legnehezebb feladatsora, volt, aki egy-egy példához hozzá sem tudott nyúlni. A budapesti Szent István Gimnázium diákjaival beszélgettünk.

  • Eduline
Túry Gergely

"Nemcsak a második, hanem már az első rész is nehéz volt. Az előző évek feladatsorait nagyon jól és gyorsan meg tudtam oldani, jártam a Studium Generale előkészítőjére és magántanárhoz is, de most csalódott vagyok" - mondta Márton István, a Szent István Gimnázium végzőse.

Folyamatosan frissülő tudósításunkat a matekérettségiről itt találjátok.

A középszintű matekérettségi hivatalos megoldását itt nézhetitek meg.

Itt van az emelt szintű matekérettségi hivatalos megoldása.

A középszintű matekérettségi első részének nem hivatalos megoldását itt találjátok, a második rész javítókulcsát pedig itt nézhetitek meg.

Az emelt szintű írásbelire 240 percük volt az érettségizőknek, az idejüket maguk oszthatták be. A feladatlap két részből állt: az elsőben négy feladatot kellett megoldaniuk a diákoknak, a másodikban öt, egyenként 16 pontértékű feladatból kell négyet kiválasztaniuk. Az írásbeli összpontszáma 115, az első részfeladatsorért maximum 51, a másodikért 64 pont jár.

István elég gyorsan kész lett, mivel a koordinátageometriai feladatot hagyta ki, amely "a többiektől sok időt elvett". Reméli, hogy meglesz a 90 százalékos eredmény, mivel a Budapesti Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan szakára jelentkezett, ahol legalább 465 pontot kell elérni az állami ösztöndíjas helyhez.

Pintér Brigitta szerint a kamatszámításos feladat nem volt érthetően megfogalmazva, azt el sem kezdte. "Nehéz volt, és ki is futottam az időből. Egy feladatot teljesen, egy másikat félig kihagytam. A második félévben szinte csak az emelt szintű matekra készültünk, mindig 70 százalék fölött sikerültek a próbaérettségik. Most örülök, ha a 60 százalék meglesz" - mondta a végzős diák, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építészmérnöki szakát jelölte meg első helyen.

"Rosszul állították össze a feladatsort, már az első négy egyszerűbb feladat közül is gondot okozott kettő" - mondta Lukács Illés. "A vizsga után kiderült, hogy a kamatszámítási példát rosszul értelmeztem, a síkgeometriai feladatot pedig csak félig tudtam megcsinálni. Hiába lett volna még időm, nem tudtam mit kezdeni vele" - tette hozzá a Corvinus nemzetközi gazdálkodás szakjára felvételiző diák, aki Brigihez hasonlóan már 60 százalékos eredménynek is örülne.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.