Több tantárgyból változik az érettségi 2017-től: cikksorozatunk első részében a közép- és emelt szintű magyarérettségit érintő módosításokat találjátok.
Középszintű írásbeli: több feladatot kell megoldani
A középszintű írásbeli magyarérettségi 2017-től egy 90 perces és egy 150 perces részből áll majd. A vizsgázóknak először a szövegértési feladatsort kell megoldaniuk (az ajánlás szerint erre körülbelül 60 percet érdemes szánni), majd meg kell oldaniuk egy szövegalkotási feladatot, ez a "köznapi szöveg alkotása" elnevezésű rész.
A diákok két feladat közül választhatnak: egy gyakorlati szöveget kell írniuk vagy a középszintű magyarérettségiben eddig is szereplő érvelési feladatot kell megoldaniuk, az ajánlás szerint erre körülbelül 30 percet érdemes szánni.
A középszintű magyarérettségin ezután következik a második szövegalkotási rész: a diákoknak 150 perc alatt kell egy műelemző vagy egy összehasonlító elemző fogalmazást írniuk a megadott művekről.
Változik a középszintű írásbeli értékelése
A középszintű műelemző feladat pontozása így néz majd ki 2017-től: tartalmi minőség – 25 pont; nyelvi minőség 25 (szövegszerkezet – 5 pont; stílus – 5 pont; nyelvhelyesség – 5 pont, helyesírás 8, íráskép 2).
A helyesírástól és az írásképtől függő pontszám kisebb lesz, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet összefoglalója szerint "ami azonban változatlan, hogy továbbra is mindkét feladatrész hibáit jelezni, javítani kell, és mindkettőt figyelembe kell venni a pontozásnál".
Változik a középszintű szóbeli vizsga értékelése
Tartalmi minőség, irodalom: 25 pont, tartalmi minőség, magyar nyelv: 10 pont, a felelet nyelvi minősége: 15 pont.
Változik az emelt szintű írásbeli
Emelt szinten a reflektáló és a műelemző szövegek értékelése egymástól függetlenül történik. A műértelmező feladat pontértéke: 30 pont, a reflektáló feladat pontértéke: 20 pont.
Az emelt szintű írásbeli első feladata emelt szintű szövegértési és műveltségi feladatsor lesz, az indoklás szerint azért, mert "a szakirányú továbbtanulásnál elengedhetetlen kompetencia a szakirányú szövegértés".
Szóbeli tételek: új témakör
A szóbeli tételek száma nem változott. Az anyanyelvben két korábbi témakör összevonásával új témakör jött létre Ember és nyelvhasználat néven. Az irodalmi témakörök megnevezésében az irodalmi művek állnak a középpontban. A regionális és interkulturális témakör része lett a határon túli magyar irodalom.
Mintafeladatokat itt találtok.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
