Több tantárgyból változik az érettségi 2017-től: cikksorozatunk első részében a közép- és emelt szintű magyarérettségit érintő módosításokat találjátok.
Középszintű írásbeli: több feladatot kell megoldani
A középszintű írásbeli magyarérettségi 2017-től egy 90 perces és egy 150 perces részből áll majd. A vizsgázóknak először a szövegértési feladatsort kell megoldaniuk (az ajánlás szerint erre körülbelül 60 percet érdemes szánni), majd meg kell oldaniuk egy szövegalkotási feladatot, ez a "köznapi szöveg alkotása" elnevezésű rész.
A diákok két feladat közül választhatnak: egy gyakorlati szöveget kell írniuk vagy a középszintű magyarérettségiben eddig is szereplő érvelési feladatot kell megoldaniuk, az ajánlás szerint erre körülbelül 30 percet érdemes szánni.
A középszintű magyarérettségin ezután következik a második szövegalkotási rész: a diákoknak 150 perc alatt kell egy műelemző vagy egy összehasonlító elemző fogalmazást írniuk a megadott művekről.
Változik a középszintű írásbeli értékelése
A középszintű műelemző feladat pontozása így néz majd ki 2017-től: tartalmi minőség – 25 pont; nyelvi minőség 25 (szövegszerkezet – 5 pont; stílus – 5 pont; nyelvhelyesség – 5 pont, helyesírás 8, íráskép 2).
A helyesírástól és az írásképtől függő pontszám kisebb lesz, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet összefoglalója szerint "ami azonban változatlan, hogy továbbra is mindkét feladatrész hibáit jelezni, javítani kell, és mindkettőt figyelembe kell venni a pontozásnál".
Változik a középszintű szóbeli vizsga értékelése
Tartalmi minőség, irodalom: 25 pont, tartalmi minőség, magyar nyelv: 10 pont, a felelet nyelvi minősége: 15 pont.
Változik az emelt szintű írásbeli
Emelt szinten a reflektáló és a műelemző szövegek értékelése egymástól függetlenül történik. A műértelmező feladat pontértéke: 30 pont, a reflektáló feladat pontértéke: 20 pont.
Az emelt szintű írásbeli első feladata emelt szintű szövegértési és műveltségi feladatsor lesz, az indoklás szerint azért, mert "a szakirányú továbbtanulásnál elengedhetetlen kompetencia a szakirányú szövegértés".
Szóbeli tételek: új témakör
A szóbeli tételek száma nem változott. Az anyanyelvben két korábbi témakör összevonásával új témakör jött létre Ember és nyelvhasználat néven. Az irodalmi témakörök megnevezésében az irodalmi művek állnak a középpontban. A regionális és interkulturális témakör része lett a határon túli magyar irodalom.
Mintafeladatokat itt találtok.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
