Egy Balázs Béla-mesét kell elemezniük a középszinten vizsgázó diákoknak a magyarérettségin – a 20. század első felében alkotó író, költő, filmesztéta és filmrendező munkássága nem része a középiskolai tananyagnak, a végzősök többségének egészen ma délelőttig valószínűleg csak a IX. kerületi utca táblájáról volt ismerős az író neve. Szabályos ez?
Igen, szabályos - még ha az érettségizők nem is örülnek az ilyen feladatoknak. Az érettségin ugyanis nem feltétlenül olyan művet kapnak az érettségizők, amely a tananyag része . A művek bármelyik korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttségek nélkül, az esszé megírásához - hívta fel a figyelmet az Oktatási Hivatal, és ezt az infót a középiskolai tanárok is továbbadták a diákoknak - nem feltétlenül szükséges a szerző, műrészlet esetén a teljes mű ismerete.
Megvannak a középszintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.
Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldásait is közzétették.Itt van a magyarérettségi megoldása: szövegértési feladatsor
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a középszintű feladatsor második részében két feladat - egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása, vagy két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító elemzése - közül választhatnak a diákok. Akármelyiket is választják az érettségizők, egy 400-800 szavas esszét kell írniuk 150 perc alatt.
A műértelmező szövegalkotási feladatot választó érettségizőknek egy Balázs Béla-mesét kell elemezniük – alighanem sokakat meglepett a választás, mert a középszintű magyarérettségi egyik műelemző feladata általában egy novellához kapcsolódik (igaz, olyan is előfordult már, hogy balladát kaptak a diákok).
Az összehasonlító műelemzést választó vizsgázóknak egy József Attila- és egy Szabó Lőrinc-verset kell elolvasniuk, majd összevetniük. Az elemzés szempontjai és maguk a művek jól passzolnak az érettségizők korosztályához, az egymás után következő generációk viszonyára is ki kell térni az esszében a két költemény alapján.
Az Eduline által megkérdezett magyartanár szerint Balázs Béla munkásságát az érettségizők túlnyomó többsége nem ismeri, de nem ez az első alkalom, hogy a diákok számukra teljesen ismeretlen író, költő művét elemzik.
„Általában könnyebbséget szokott jelenteni, ha a diákok ismerik a szerzőt, mert jobban tudják kötni a művet a szerző pályaképéhez – de volt már olyan, hogy teljesen ismeretlen szerző művét kapták. Itt nem az fog gondot okozni, hogy nem ismerik Balázs Béla munkásságát, hanem az, hogy egy felnőtteknek szóló mesét kell elemezniük” – mondta az Eduline által megkérdezett magyartanár.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok a magyarérettségiről.
Ezt a szövegértési feladatot kapták az érettségizők magyarból.
Választási témát is kaptak a magyarból középszinten érettségizők.
Nehéz szöveget kaptak a diákok a középszintű magyarérettségi szövegértési részében.
Az érvelés és a hivatalos levél írása sem okozhat gondot a magyarból középszinten vizsgázóknak.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
