Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Hétfőn több tízezer diák érettségizik magyarból - összefoglaltuk, milyen feladatokra számíthatnak, mennyi időt kapnak az esszé megírására, és milyenek a pontszámítási szabályok.
Milyen részekből áll a középszintű magyarérettségi?
A középszintű magyarérettségi 90+150 perces, az első részben egy szövegértési feladatsort és egy rövid szövegalkotási feladatot kell megoldani - a 90 perc végén a tanárok beszedik a lapokat. Ezután osztják ki a második részt, amely két választható műelemző feladatot tartalmaz, erre 150 percet kapnak a diákok.
Megvannak a középszintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.
Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldásait is közzétették.
Itt van a magyarérettségi megoldása: szövegértési feladatsor
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok a magyarérettségiről.
Ezt a szövegértési feladatot kapták az érettségizők magyarból.
Választási témát is kaptak a magyarból középszinten érettségizők.
József Attila- és Szabó Lőrinc-verset is kellett elemezni a magyarérettségin.

Milyen a szövegértési feladatsor?
Először is el kell olvasni a szöveget, amely 700-1000 szó terjedelmű – ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű vagy ezek részlete. Ehhez kapcsolódnak a kérdések. Az Oktatási Hivatal tájékoztatója alapján ilyen feladattípusokat kaphatnak a diákok:
azonosítás, értelmezés: a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás; különböző szövegbeli érvek, álláspontok; szerzői álláspont; a szöveg jelentése, jelentésrétegei
összefüggések: a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzői között; a cím és a szöveg között; a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei között
a szöveg jellemzői kommunikatív, szövegműfaji, pragmatikai szempontokból; a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg és más (külső) információk kapcsolata;
a szöveg felépítése: szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés;
a szöveg visszaépítése (pl. vázlat, kivonat, adott szempontú tömörítés stb. formájában)
Érvelés és gyakorlati szövegalkotás
A szövegértési feladatsor után egy szövegalkotási feladatot kell megoldaniuk a középszinten érettségizőknek – két lehetőség közül választhatnak. Az egyik választható feladat egy érvelés egy megadott közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésről három-öt érvvel, 120-200 szó terjedelemben. A másik feladat egy hétköznapi műfajú, szintén 120-200 szavas szöveg megírása, a feladat kérheti például motivációs levél, hivatalos levél, kérvény, hozzászólás, felszólalás, vitaindító, ajánlás, méltatás írását is.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A szövegértési feladatsorra és az érvelés/gyakorlati szöveg megírására összesen 90 percet kapnak a diákok.
Műelemzés-összehasonlító műelemzés
A középszintű feladatsor második részében két feladat - egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása, vagy két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító elemzése - közül választhatnak a diákok. Akármelyiket is választják az érettségizők, egy 400-800 szavas esszét kell írniuk 150 perc alatt.
Kellemetlen meglepetés érheti a diákokat a magyarérettségin: erre oda kell figyelni
Kellemetlen meglepetés érheti jövő hétfőn azokat az érettségizőket, akik csak a novellaelemzés szempontjaiból készülnek fel. Milyen műfajok fordulhatnak elő a középszintű magyarérettségin? „A magyarérettségin a novellaelemzést tervezem választani. Tudom, hogy előre nem lehet tudni, hogy melyik téma lesz jobb, de nekem az szimpatikusabb eddig. Mit ajánlanátok hozzá?"
„Mindkét feladat tartalmazza az értelmezés, összehasonlítás középpontjába állítandó problémát, annak kiemelt szempontját, szempontjait (pl. a megjelenített téma, élmény, probléma, helyzet; a szereplő(k) viselkedése, jellemzése, egymáshoz való viszonya; a motívumok szerepe, jelentése; különböző korok életszemlélete, értékrendje)” – írja az Oktatási Hivatal.
Fontos, hogy mindkét feladat témája lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet – vagyis nem biztos, hogy az egyik feladat egy novellához fog kapcsolódni, az elmúlt években a diákok kaptak már balladát és költeményt is. Az Oktatási Hivatal azt is kiemeli, hogy a művek bármelyik korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttségek nélkül – vagyis olyan szerző szövegét is kaphatják az érettségizők, aki nem tananyag, az esszé megírásához ugyanis nem feltétlenül szükséges a szerző, műrészlet esetén a teljes mű ismerete.
Milyen legális puskát lehet használni?
Csak a helyesírási szótárt - minden tanteremben négy példány lesz, vagyis nem kell a saját szótáratokat magatokkal vinni az írásbelire. Ha az érvelés/gyakorlati szöveg, illetve a műelemzés/összehasonlító műelemzés megírása után marad néhány percetek, érdemes végigfutni a szöveget. Ha találtok egy olyan kifejezést vagy nevet, amelynek az írásmódjában nem vagytok biztosak, lapozzátok fel a helyesírási szótárt, helyesírási hibákkal ugyanis akár 8 pontot is veszíthettek.
Így puskázhatsz az érettségin: legális segédeszközök, rengeteg pluszpont
Milyen legális puskákat használhattok a 2018-as érettségin? Milyen vizsgákon vehetitek elő a négyjegyű függvénytáblázatot, a helyesírási szótárt vagy a számológépet? Négyjegyű függvénytáblázat A matematika-, a kémia- és a fizikavizsgán is használhatjátok a négyjegyű függvénytáblázatot (egyidejűleg akár többfélét is).
Milyenek a pontszámítási szabályok?
A középszintű magyarérettségi első részére - vagyis a szövegértési feladatsorra, valamint az érvelésre/gyakorlati szövegalkotásra - maximum 50 pontot lehet kapni (a szövegértésre maximum 40-et, a szövegalkotásra 10 pontot). A műelemzésre/összehasonlító műelemzéssel legfeljebb 40 pontot szerezhetnek a diákok: a tartalmi minőséget maximum 25, a a szöveg szerkezetét 5 ponttal, a nyelvi igényességet (nyelvhelyesség, stílus) 10 ponttal díjazhatják a tanárok.
A középszintű írásbelin összesen nyolc pontot lehet kapni a helyesírásra, két pontot pedig az írásképre.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).