Jön a magyarérettségi: ilyen feladatokat kapnak a diákok a középszintű írásbelin

Hétfőn több tízezer diák érettségizik magyarból - összefoglaltuk, milyen feladatokra számíthatnak, mennyi időt kapnak az esszé megírására, és milyenek a pontszámítási szabályok.

  • Eduline

Milyen részekből áll a középszintű magyarérettségi?

A középszintű magyarérettségi 90+150 perces, az első részben egy szövegértési feladatsort és egy rövid szövegalkotási feladatot kell megoldani - a 90 perc végén a tanárok beszedik a lapokat. Ezután osztják ki a második részt, amely két választható műelemző feladatot tartalmaz, erre 150 percet kapnak a diákok. 

Megvannak a középszintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.

Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldásait is közzétették.

Itt van a magyarérettségi megoldása: szövegértési feladatsor

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok a magyarérettségiről.

Ezt a szövegértési feladatot kapták az érettségizők magyarból.

Választási témát is kaptak a magyarból középszinten érettségizők.

József Attila- és Szabó Lőrinc-verset is kellett elemezni a magyarérettségin.

Túry Gergely

Milyen a szövegértési feladatsor?

Először is el kell olvasni a szöveget, amely 700-1000 szó terjedelmű – ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű vagy ezek részlete. Ehhez kapcsolódnak a kérdések. Az Oktatási Hivatal tájékoztatója alapján ilyen feladattípusokat kaphatnak a diákok:

azonosítás, értelmezés: a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás; különböző szövegbeli érvek, álláspontok; szerzői álláspont; a szöveg jelentése, jelentésrétegei

összefüggések: a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzői között; a cím és a szöveg között; a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei között

a szöveg jellemzői kommunikatív, szövegműfaji, pragmatikai szempontokból; a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg és más (külső) információk kapcsolata;

a szöveg felépítése: szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés;

a szöveg visszaépítése (pl. vázlat, kivonat, adott szempontú tömörítés stb. formájában)

Érvelés és gyakorlati szövegalkotás

A szövegértési feladatsor után egy szövegalkotási feladatot kell megoldaniuk a középszinten érettségizőknek – két lehetőség közül választhatnak. Az egyik választható feladat egy érvelés egy megadott közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésről három-öt érvvel, 120-200 szó terjedelemben. A másik feladat egy hétköznapi műfajú, szintén 120-200 szavas szöveg megírása, a feladat kérheti például motivációs levél, hivatalos levél, kérvény, hozzászólás, felszólalás, vitaindító, ajánlás, méltatás írását is.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

A szövegértési feladatsorra és az érvelés/gyakorlati szöveg megírására összesen 90 percet kapnak a diákok.

Műelemzés-összehasonlító műelemzés

A középszintű feladatsor második részében két feladat - egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása, vagy két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító elemzése - közül választhatnak a diákok. Akármelyiket is választják az érettségizők, egy 400-800 szavas esszét kell írniuk 150 perc alatt.

Kellemetlen meglepetés érheti a diákokat a magyarérettségin: erre oda kell figyelni

Kellemetlen meglepetés érheti jövő hétfőn azokat az érettségizőket, akik csak a novellaelemzés szempontjaiból készülnek fel. Milyen műfajok fordulhatnak elő a középszintű magyarérettségin? „A magyarérettségin a novellaelemzést tervezem választani. Tudom, hogy előre nem lehet tudni, hogy melyik téma lesz jobb, de nekem az szimpatikusabb eddig. Mit ajánlanátok hozzá?"

„Mindkét  feladat  tartalmazza  az  értelmezés,  összehasonlítás középpontjába  állítandó  problémát,  annak  kiemelt  szempontját,  szempontjait  (pl.  a megjelenített  téma,  élmény,  probléma,  helyzet;  a  szereplő(k)  viselkedése,  jellemzése, egymáshoz  való  viszonya; a  motívumok  szerepe,  jelentése; különböző  korok  életszemlélete, értékrendje)” – írja az Oktatási Hivatal.

Fontos, hogy mindkét feladat témája lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet – vagyis nem biztos, hogy az egyik feladat egy novellához fog kapcsolódni, az elmúlt években a diákok kaptak már balladát és költeményt is. Az Oktatási Hivatal azt is kiemeli, hogy a művek bármelyik korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttségek nélkül – vagyis olyan szerző szövegét is kaphatják az érettségizők, aki nem tananyag, az esszé megírásához ugyanis nem feltétlenül szükséges a szerző, műrészlet esetén a teljes mű ismerete.

Milyen legális puskát lehet használni?

Csak a helyesírási szótárt - minden tanteremben négy példány lesz, vagyis nem kell a saját szótáratokat magatokkal vinni az írásbelire. Ha az érvelés/gyakorlati szöveg, illetve a műelemzés/összehasonlító műelemzés megírása után marad néhány percetek, érdemes végigfutni a szöveget. Ha találtok egy olyan kifejezést vagy nevet, amelynek az írásmódjában nem vagytok biztosak, lapozzátok fel a helyesírási szótárt, helyesírási hibákkal ugyanis akár 8 pontot is veszíthettek.

Így puskázhatsz az érettségin: legális segédeszközök, rengeteg pluszpont

Milyen legális puskákat használhattok a 2018-as érettségin? Milyen vizsgákon vehetitek elő a négyjegyű függvénytáblázatot, a helyesírási szótárt vagy a számológépet? Négyjegyű függvénytáblázat A matematika-, a kémia- és a fizikavizsgán is használhatjátok a négyjegyű függvénytáblázatot (egyidejűleg akár többfélét is).

Milyenek a pontszámítási szabályok?

A középszintű magyarérettségi első részére - vagyis a szövegértési feladatsorra, valamint az érvelésre/gyakorlati szövegalkotásra - maximum 50 pontot lehet kapni (a szövegértésre maximum 40-et, a szövegalkotásra 10 pontot). A műelemzésre/összehasonlító műelemzéssel legfeljebb 40 pontot szerezhetnek a diákok: a tartalmi minőséget maximum 25, a a szöveg szerkezetét 5 ponttal, a nyelvi igényességet (nyelvhelyesség, stílus) 10 ponttal díjazhatják a tanárok.

A középszintű írásbelin összesen nyolc pontot lehet kapni a helyesírásra, két pontot pedig az írásképre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.