"Én egy kicsit bepánikoltam" - ilyen volt a középszintű magyarérettségi a diákok szerint

Véget ért a középszintű magyarérettségi, diákokat kérdeztünk, milyennek tartják az idei feladatsort.

  • Eduline
Túry Gergely

Megvannak a középszintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.

Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldásait is közzétették.

Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok a magyarérettségiről.

"Szerintem könnyű volt, bár az első részében voltak olyan kérdések, amelyek ha nem is szívatósak voltak, de oda kellett figyelni és kétszer elolvasni a szöveget" – mondta az Eduline-nak Réka, a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium diákja. „Én a műelemzést választottam, bár kicsit meglepődtem, hogy nem novella volt, és nem olyan szempontok szerint kellett elemezni, de szerintem jó lett. Egy órával korábban végeztem” - tette hozzá.

„Összességében jónak éreztem, nekem tetszett a barátos szöveg, jó volt, hogy nem egy doktori disszertációt kellett olvasni. Én egy kicsit bepánikoltam, amikor megláttam, hogy nem novella van, mert én begyakoroltam az elemzési szempontokat, úgyhogy végül az összehasonlítást választottam. Azt is jónak érzem, negyedórával előbb végeztem így is, pedig mindent leellenőriztem és elolvastam újra” – mesélte Nóri, aki szintén a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumban érettségizett.

Az első rész nem volt rossz, csak nekem kevés volt az idő. Voltak olyan kérdések, amiknél vissza kellett lapoznom. Az érvelésnél pedig már tényleg elfogyott az időm, úgyhogy a felügyelő kitépte a kezemből a lapot, az utolsó mondatot be sem tudtam fejezni. A második résznél én az összehasonlítást választottam, a mesét el sem olvastam olyan hosszú volt – mondta el az Eduline-nak Máté a Győri Krúdy Gyula Gimnázium diákja.

"Mondjuk József Attilánál pont nem ezt a verset vettük részletesen, de szerintem jól sikerült. Öt oldalt írtam, úgy hogy a bevezetés önmagában 10 sor volt, és abban még nem is esett szó a versekről. Szerintem olyan menő lett, hogy kiteszik az iskolában" - mesélte. "A második rész tényleg jól ment, 20 perccel előbb végeztem, mondjuk azt odaadhatták volna az első rész befejezéséhez. Utána beszéltük a többiekkel, hogy mindenki be volt szarva, amikor meglátta, hogy nem novella van, de összességében szerintem nem volt nehéz."

Az első részben a „barátság szociológiájáról” szóló könyvismertető cikket kaptak a magyarból középszinten érettségizők – ez alapján kell megoldaniuk tíz feladatot.

Az érvelési feladatban a diákoknak olyan „újabb igényekhez, szokásokhoz, nemzetközi trendekhez” kapcsolódó ünnepekről kell értekezniük, mint a Valentin-nap vagy a halloween, 120-200 szavas szöveget kell alkotniuk.

Ezt a szövegértési feladatot kapták az érettségizők magyarból.

Választási témát is kaptak a magyarból középszinten érettségizők.

Nehéz szöveget kaptak a diákok a középszintű magyarérettségi szövegértési részében.

Az érvelés és a hivatalos levél írása sem okozhat gondot a magyarból középszinten vizsgázóknak.

József Attila- és Szabó Lőrinc-verset is kellett elemezni a magyarérettségin.

Akik nem ezt a feladatot választották, azoknak a hivatalos levél formai követelményeivel kellett tisztában lenniük. A „gyakorlati szöveg alkotása” egészen aktuális kérdésekkel foglalkozott: a diákoknak a helyi önkormányzati képviselőnek kellett levelet írniuk – meg kellett nevezniük olyan leromlott állapotú épületeket és hiányzó intézményeket, amelyet fejleszteni vagy építeni kellene.

A középszintű feladatsor második részében két feladat - egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása, vagy két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító elemzése - közül választhatnak a diákok. A műértelmező szövegalkotási feladatot választó érettségizőknek egy Balázs Béla-mesét kell elemezniük – alighanem sokakat meglepett a választás, mert a középszintű magyarérettségi egyik műelemző feladata általában egy novellához kapcsolódik. Az összehasonlító műelemzést választó vizsgázóknak egy József Attila- és egy Szabó Lőrinc-verset kell elolvasniuk, majd összevetniük.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.