„Pontosabb lett volna talán, ha a gyermekmese helyett a „népmese” megnevezés szerepel a feladatban"

"József Attila Fiatal életek indulója és Szabó Lőrinc Szegénynek lenni s fiatalnak című versét, több – igen releváns – szempont alapján vethették össze az érettségizők" - mondta az Eduline által megkérdezett egyetemi oktató.

  • Eduline
Túry Gergely

„A középszintű magyarérettségi műelemző feladatai között korábban is szerepelt már a mese műfajához köthető mű (Tamási Áron: Szerencsés Gyurka), így Balázs Béla meseátirata, a Mosolygó Tündér Ilona meséje műfaji szempontból talán nem jelentett újdonságot az érettségizők számára. Mivel a feladat első mondata Tündér Ilonára mint „ismert mesehősre” utal, némileg meglepő, hogy a feladat kiemelt szempontja nem az intertextualitás (vagyis a mesének a Gyergyai-féle széphistóriához vagy Vörösmarty Csongor és Tündéjéhez fűződő, szövegközi viszonya) volt, hanem a felnőtt mese sajátosságainak kifejtése, még pontosabban a gyermekmese jellegzetességeitől eltérő cselekménybeli, nyelvi és narrációs („előadásmódbeli”) vonások hangsúlyozása” – mondta az Eduline-nak Dr. Osztroluczky Sarolta, a PPKE BTK Magyar Irodalomtudományi Tanszékének adjunktusa.

Megvannak a középszintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.

Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldásait is közzétették.

Itt van a magyarérettségi megoldása: szövegértési feladatsor

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Hozzátette: bár a „gyermekmese” fogalma, vagyis a mese műfajának célközönség felőli meghatározása maga is problémaként merül fel a szakirodalomban, a gyermek és felnőtt befogadók elvárásai közötti különbségeket az elméleti háttértudással nem rendelkező, de gyerekeknek szóló meséket ismerő olvasók is könnyen felismerhették. „Pontosabb lett volna talán, ha a gyermekmese helyett a „népmese” megnevezés szerepel a feladatban, így a modernség világ- és emberképét is tükröző, zseniális mesenovella karakterisztikus jegyei erősebb kontrasztot kaphattak volna” – magyarázta.

„Az összehasonlító műértelmezésben József Attila Fiatal életek indulója és Szabó Lőrinc Szegénynek lenni s fiatalnak című versét, több – igen releváns – szempont alapján vethették össze az érettségizők. A keletkezésük tekintetében is egymáshoz közel álló (az életművek korai szakaszához tartozó) versszövegek gondolati, motivikus és stilisztikai-retorikai jegyeinek összehasonlító vizsgálatát még akkor is nagyon barátságos feladatnak érezhették a diákok, ha e két mű korábban, a szerzők életművének iskolai feldolgozása során nem került szóba” – mondta a középszintű érettségi második szövegalkotási feladatáról, hozzátéve: a személyes és a közösségi megszólalásmód, az egymást követő nemzedékek viszonya, illetve a fiatalok életbe való belépésének lehetősége a két vers esetében valóban jól rokonítható a megadott szempontok alapján, „oly annyira, hogy a József Attila-vers olvasása után a Szabó Lőrinc-vers is csupán egy társadalmi csoport képviselőjének a megszólalásaként hat, s szinte el is sikkad a Vers és valóságban körvonalazódó szerzői intenció, miszerint ebben a versben a költőként való elindulásról és a Babitscsal („régi mesterünkkel”) szembeni, „ki nem mondott ellentétről” is szó van. Mivel a József Attila-vers címében szerepel az „induló” megnevezés, további irodalmi szempontként kínálkozott volna a szövegek műfaji összehasonlítása is”.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.