"József Attila Fiatal életek indulója és Szabó Lőrinc Szegénynek lenni s fiatalnak című versét, több – igen releváns – szempont alapján vethették össze az érettségizők" - mondta az Eduline által megkérdezett egyetemi oktató.
„A középszintű magyarérettségi műelemző feladatai között korábban is szerepelt már a mese műfajához köthető mű (Tamási Áron: Szerencsés Gyurka), így Balázs Béla meseátirata, a Mosolygó Tündér Ilona meséje műfaji szempontból talán nem jelentett újdonságot az érettségizők számára. Mivel a feladat első mondata Tündér Ilonára mint „ismert mesehősre” utal, némileg meglepő, hogy a feladat kiemelt szempontja nem az intertextualitás (vagyis a mesének a Gyergyai-féle széphistóriához vagy Vörösmarty Csongor és Tündéjéhez fűződő, szövegközi viszonya) volt, hanem a felnőtt mese sajátosságainak kifejtése, még pontosabban a gyermekmese jellegzetességeitől eltérő cselekménybeli, nyelvi és narrációs („előadásmódbeli”) vonások hangsúlyozása” – mondta az Eduline-nak Dr. Osztroluczky Sarolta, a PPKE BTK Magyar Irodalomtudományi Tanszékének adjunktusa.
Megvannak a középszintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.
Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldásait is közzétették.
Itt van a magyarérettségi megoldása: szövegértési feladatsor
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.
Hozzátette: bár a „gyermekmese” fogalma, vagyis a mese műfajának célközönség felőli meghatározása maga is problémaként merül fel a szakirodalomban, a gyermek és felnőtt befogadók elvárásai közötti különbségeket az elméleti háttértudással nem rendelkező, de gyerekeknek szóló meséket ismerő olvasók is könnyen felismerhették. „Pontosabb lett volna talán, ha a gyermekmese helyett a „népmese” megnevezés szerepel a feladatban, így a modernség világ- és emberképét is tükröző, zseniális mesenovella karakterisztikus jegyei erősebb kontrasztot kaphattak volna” – magyarázta.
„Az összehasonlító műértelmezésben József Attila Fiatal életek indulója és Szabó Lőrinc Szegénynek lenni s fiatalnak című versét, több – igen releváns – szempont alapján vethették össze az érettségizők. A keletkezésük tekintetében is egymáshoz közel álló (az életművek korai szakaszához tartozó) versszövegek gondolati, motivikus és stilisztikai-retorikai jegyeinek összehasonlító vizsgálatát még akkor is nagyon barátságos feladatnak érezhették a diákok, ha e két mű korábban, a szerzők életművének iskolai feldolgozása során nem került szóba” – mondta a középszintű érettségi második szövegalkotási feladatáról, hozzátéve: a személyes és a közösségi megszólalásmód, az egymást követő nemzedékek viszonya, illetve a fiatalok életbe való belépésének lehetősége a két vers esetében valóban jól rokonítható a megadott szempontok alapján, „oly annyira, hogy a József Attila-vers olvasása után a Szabó Lőrinc-vers is csupán egy társadalmi csoport képviselőjének a megszólalásaként hat, s szinte el is sikkad a Vers és valóságban körvonalazódó szerzői intenció, miszerint ebben a versben a költőként való elindulásról és a Babitscsal („régi mesterünkkel”) szembeni, „ki nem mondott ellentétről” is szó van. Mivel a József Attila-vers címében szerepel az „induló” megnevezés, további irodalmi szempontként kínálkozott volna a szövegek műfaji összehasonlítása is”.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
