Megvan, 2027-ben melyik lett a legjobb magyar egyetem
Holtverseny a második helyen, vidéki egyetem a top3-ban – mutatjuk, melyek lettek 2027-ben Magyarország legjobb egyetemei.
Pár perce közzétettük a középszintű magyarérettségi szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldását - itt pedig megtaláljátok az esszéfeladatok szaktanár által kidolgozott vázlatos megoldási javaslatát.
Itt találjátok a középszintű és az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldását.
A megoldások első részéért katt ide!
A szövegalkotást és érvelést itt találjátok.




A megoldások:
- Téma: A boldogság megfoghatatlansága, kiismerhetetlensége, rendkívülisége, szenvedéshez kötöttsége. A boldogság több szempontból való értelmezése.
- Cím: egyfajta pozitív lelkiállapotot jelöl, a teljességet. Minden ember vágyát. Elgondolkodtat azon, hogy mi minden okozhatja az ember boldogságát.
- A cím egy elvont fogalom, elvontsága utalhat előre a tartalomra, miszerint nem a cselekményen van a hangsúly, hanem a jelképességen, az emberi lélek kerül előtérbe.
- Szerkezeti sajátosságok: in medias res kezdés: látszólag egy párbeszédbe csöppenünk; egy kifejező felszólítással kezd az író. Ezután nagyjából négy szerkezeti egységre bontható a novella. 1. Mit gondol az ember általában a boldogságról? 2. A boldogtalanság állapota: az utazás előtti álmatlan, lázas éjszaka leírása. 3. A megérkezés: a boldogság pillanata. 4. Félig-meddig nyitott befejezés; az író összegzése a boldogságról: „a szenvedés hiánya”.
- Az olvasói várakozással ellentétben nem kapunk egyértelmű választ a boldogság mibenlétére – a boldogság megfoghatatlan, mindenki számára mást jelent. Mást jelent a gyermek számára (mesei elképzelések) és más a felnőtt ember tapasztalata (lásd utolsó mondat).
- Talán azért részletezi az író a boldogtalanság képeit, hogy megerősítse a szenvedés hiányának jelentőségét: az élet apró szépségeit, felismeréseit. - Kifejezőeszközök: ellentétek: boldogság- szenvedés; gyermek – felnőtt; mese – valóság; betegség – élettel teliség stb.
- Toposzok: Az utazás-toposz már Odüsszeusz óta hangsúlyos az irodalomban, a párhuzamos sínek a végtelenség szimbólumai, a vonat, az élet utazása, éjszaka, ősz, álom, ablak – jelképes értelemmel bírnak: az utazás az élet, vonat a megvalósítás eszköze lehet. az éjszaka, ősz a betegséget, boldogtalanságot idézi, a az elmúlás évszak képe. Az éjszaka motívuma több Kosztolányi-versben is megjelenik, a meditálás, elégikus hangulat, magány, egyedüllét, megnemértettség képe. Az álom: vágyak, időérzék elvesztése. Az ablak, fény, a rálátás, felismerés jelképe lehet.
- Eltérések a hagyományos novellától: narrátor: író és főhős (Esti Kornél) alakja keveredik. A beszédhelyzet jellemzői: először E/2. személyű felszólítással indul a novella, majd E/1. személyű emlékezésbe, elmélkedésbe vált az elbeszélő, végül T/2 kiszólással fordul a lélekelemzőkhöz.
- A szöveg narrátora az író, ténylegesen én-beszédet, kivetített belső monológot olvashatunk.
- A cselekmény helyét a lélek világa veszi át, ezért nehéz a novella értelmezése, mert eltér a hagyományos novellaműfaj elvárásaitól.
- Kosztolányira erősen hatott freudi lélektan, a lelki folyamatok különböző értelmezése, ezen a novellán is érezhető,mint ahogy az egész Esti Kornél novellafüzéren is. (Csáth Géza hatása szintén erős Kosztolányi novelláin. - Igazából nincs jelentősége a térnek és időnek, mert a belső, lelki utazás, önmagunkhoz való megérkezés a fontos.
- Lehet utalni Kosztolányi egyéb Esti Kornél-novelláira is, központi szimbólum többükben az utazás. (Pl.: A villamosutazásról szóló fejezet).
József Attila: Elégia (1933) című vers elemzésvázlata
A szemlélődés célja: eredet, származás, hovatartozás kutatása. A vers egyszerre külső és belső színtéren játszódik: a tárgyi világban és a lélek, a képzelet világában. A tárgyi világ formálja a szubjektumot: a táj lakóinak sivár életét jelképezi + a költő emberi világát. A vers képei reménytelenséget, tehetetlenséget, lelki, szellemi, fizikai nyomorúságot sugallnak, ugyanakkor kínlódó várakozást is. A fennálló rendben elüresedik a lélek.
Radnóti Miklós: Nem tudhatom (1944)
Keletkezés: 1944. II. világháború, fasizmus, zsidóüldözés, munkaszolgálat; nem sokkal a Lager Heidenau-ba kapott behívó után íródott. A haláltudat is befolyásolta a keletkezést.
Műfaja: hazafias témájú óda.
Téma: vallomás a hovatartozásról, hazaszeretetről, a haza és az élet veszélyeztetettségéről
Fentről letekintő nézőpont: a vers alapellentétére utal:
FENT: az idegen, bombázó pilóta nézőpontja: katonai célpontokat lát, csak látcsőn keresztül pásztázza a tájat; csak puszta térképnek tekinti, nem látszik a valóság, sok apró szépség; tárgyilagos, szenvtelen hangnem jellemző, az idegen szemléletet, az embertelenség világát jelképezi.
Fent, ahol minden szépnek kellene, hogy tűnjön „normális” békés viszonyok között, most „pusztítandó vasút, vagy gyárüzem”. A „fent világában” kiszolgáltatottság, a halál, uralkodik.
LENT: költő világa, élettel teli, apró bensőséges részletek világa, az otthonosság, személyes emberi világmegtestesítője, a humanizmus járja át a költői nézőpontot, az életszeretet, szolidaritás jellemzi. Lírai, vallomásos hangvétel.
Eszményi, idilli állapot, mert az otthon mindvégig menedéket jelentett a költőnek. A „csókok íze, a kő, mely föntről nem látható, de a költő számára kedves gyerekkori emlék.
Szerkezet:
Nézőpontok
„ A fentről letekintő nézőpont” azonos, a költők egyek a tájjal, amely a saját eredetük, a hazájuk. Fentről való látás, láttatás, szándékolt művészi eszköz, mert így egységbe látják a múltat és jelent, a tájat, a társadalmat, benne önmagukat. Úgy gondoljuk, azért szakadnak el a földtől, mert az visszahúzza őket a kegyetlen valóságba. Itt ugyanakkor ellentétet is látunk. József Attilánál a „lengés” a felülemelkedés”, az önvallomás motívuma, Radnótinál a fent világa”a pusztítás, a háború, a bombázás megjelenítésére szolgál.
A hazaszeretet
Mindkét versben lírai önvallomást tesznek a költők.
József Attilánál a vers zárlatában, főhangsúlyos helyen olvashatjuk, axiómaként:
„Magaddal is csak itt bírhatsz,
óh lélek! Ez a hazám.”
Nincs közvetlen háborús veszély, a költő élete sincs közvetlen veszélyben, de nyilván látta József Atttila az ordas gondolatokat és félelmet a készülődő világromlásról.
1933 nyarán már Hitler, a náci párt átvette a hatalmat Németországban. A hazaszeretet vallomása mégis a nemzetének, sőt önmagának szól. A vers egysége a lélek belső rendje, amelyben a táj és a táj szülöttje egy és ugyanaz.
Radnótinál
A vers keletkezése önmagáért beszél:
1944. II. világháború, fasizmus, zsidóüldözés, munkaszolgálat; nem sokkal a Lager Heidenau-ba kapott behívó után íródott. A haláltudat is befolyásolta a keletkezést.
A hazaszeretet megfogalmazása Vörösmartyra való utalással, az egész országért, az emberekért, a jövőért való aggódás (nem saját magáért!) nagy erkölcsiséget, öntudatot mutat.
Holtverseny a második helyen, vidéki egyetem a top3-ban – mutatjuk, melyek lettek 2027-ben Magyarország legjobb egyetemei.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a tervezett források nem elegendők a beígért reformok megvalósításához, ráadásul a költségvetési javaslatról a szakszervezetekkel sem egyeztettek.
Kevesebb mint egy hónap alatt.
Négy évvel a polgári engedetlenségi akciók és a pedagógusok elbocsátása után újra leült beszélgetni a Karinthy Frigyes Gimnázium két egykori tanára.
Jelentős gazdálkodási problémákat tárt fel a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány új kuratóriuma. A korábbi vezetés többek között 1,25 milliárd forintért vásárolt egy wellnessrészleggel és borospincével ellátott ingatlanegyüttest, de a gépjárműbérlések és a külföldi utazások költségeit is vizsgálják.
Több mint ötven évvel azután, hogy megkezdte jogi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem elődintézményében, Krasznahorkai László Nobel-díjas író ismét visszatért az egyetemre és díszdoktori címet vehetett át.
Levélben fordult a minisztériumhoz a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, amely bár támogatja a rugalmasabb iskolakezdés bevezetését, több ponton is módosítaná a készülő jogszabálytervezetet.
A program az SZTE és a GFE hallgatóit érinti, akik a kormányhivatal különböző szervezeti egységeinél szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából.