Márai-elbeszélés, Berzsenyi és Vörösmarty a középszintű magyarérettségin

A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldását itt nézhetitek meg Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos...

  • Eduline
Túry Gergely

A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldását itt nézhetitek meg

Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldását itt találjátok

Leszek Kolakowski lengyel filozófus egyik művének részletét, egy Márai Sándor-elbeszélést, valamint egy Berzsenyi Dániel- és egy Vörösmarty Mihály-költeményt kaptak az érettségizők a középszintű magyarvizsgán, a diákoknak a három esszéfeladat közül egyet kell választaniuk.

A középszintű magyarérettségi szövegalkotási feladatsorának megoldási javaslatai

Itt van a középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsorának nem hivatalos megoldása

Minden évben három típusfeladat van a középszintű vizsgán: egy érvelés, egy műelemzés és egy összehasonlító elemzés. A fogalmazásra összesen 60 pontot kaphatnak (a tartalomra 20, a szerkezetre és a felépítésre 20, a nyelvi minőségre szintén 20 pont jár) a diákok.

Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a magyarérettségiről, itt jelentetjük meg leghamarabb a feladatokat és a nem hivatalos megoldásokat.

Mi van a szövegértési feladatsorban?

A szövegértési feladatsor egy gyermeknyelvről, az anyanyelv elsajátításáról szóló tanulmányhoz kapcsolódik - a diákoknak Gósy Mária nyelvész munkáját kell értelmezniük, és a szöveg alapján megoldaniuk kilenc feladatot.

Középszinten 83 255-en, emelt szinten 1805-en érettségiznek magyar nyelvből és irodalomból, míg magyarból mint idegen nyelvből 104-en vizsgáznak. A középszintű magyarérettségi 240 perces, a diákoknak két - egy szövegértési és egy szövegalkotási - feladatsort kell megoldaniuk. Először egy megadott szöveg alapján kell kérdésekre válaszolniuk, erre 60 percet kapnak, a jó válaszokkal 40 pontot szerezhetnek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.