Ezekre a szakokra nehéz lesz bekerülni: ilyenek lesznek a 2014-es ponthatárok?

Tizenegyezerrel több diák felvételizik az idén állami ösztöndíjas képzésre, mint egy évvel korábban. A legnépszerűbb alapszakra, gazdálkodás és menedzsmentre hétezren, gépészmérnökire, kereskedelem és marketingre, valamint turizmus-vendéglátásra ötezernél is többen jelentkeztek. Itt vannak a tavalyi ponthatárok, aki ezt megugorja, jó eséllyel az idén is bejuthat állami helyre.

  • Eduline
stiller

Tizenhat szakon az idén is központilag határozták meg az állami ösztöndíjas forma ponthatárait, ezeket már 2013 végén nyilvánosságra hozták. A legnépszerűbb képzések közül a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, valamint a turizmus-vendéglátás is ezek közé tartozik. A többi központi ponthatárt itt találjátok.

AlapszakKözponti ponthatár, 2014
gazdálkodási és menedzsment460

kereskedelem és marketing

449

turizmus-vendéglátás

428

Mennyit keresnek a friss diplomások? A legnépszerűbb szakok adatai.

Gépészmérnöki, mérnökinformatikus, ápolás és betegellátás

A Dunaújvárosi Főiskola gépészmérnöki alapképzésére tavaly már 240 ponttal be lehetett kerülni (fontos: az idén 260 a minimumponthatár, az, aki ennél kevesebb pontot gyűjt össze, fizetős helyet sem szerezhet). 242 volt a ponthatár a Debreceni Egyetemen, 275 az Óbudai Egyetemen, 385 a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

A Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem mérnökinformatikus képzésén tavaly 240 volt a ponthatár, a Pannon Egyetem nagykanizsai szakára 256, a veszprémire 352 ponttal lehetett bejutni. A BME-re jelentkezőktől 370 pontot vártak el, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen pedig 312-t.

Ápolás és betegellátás szakra a Debreceni Egyetemen 240 ponttól lehetett bekerülni, mentőtiszt szakirányra viszont már 270 pont kellett, gyógytornászra pedig 345. A Semmelweis Egyetem ápoló szakirányára 306 pont kellett, a dietetikusra 371, a mentőtisztre 342, a gyógytornászra 400.

Az óvodapedagógus szakra az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán 297 ponttal lehetett bekerülni, a Károli Gáspár Református Egyetem budapesti karán elég volt a 240 pont is. A Pécsi Tudományegyetemre 244 pont, a Szegedi Tudományegyetemre 254 pont, a Nyugat-magyarországi Egyetemre pedig 242 pont kellett.

A Debreceni Egyetem pszichológia szakára 427 pontot kellett vinni, az ELTE-re 439-et, a Szegedi Tudományegyetemre 435-öt, a Pécsi Tudományegyetem angol nyelvű szakára 382-t, a magyar nyelvűre viszont 414-et. A legtöbb pontra a Károli Gáspár Református Egyetemre jelentkezőknek volt szükségük, itt 444 volt a ponthatár. Július 10-ig módosíthatjátok a jelentkezési sorrendet, itt olvashatjátok, miért fontos jól átgondolni a sorrendet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.