Matek, latin, pénzügy és számvitel: sok pont kellett a tavalyi felvételin

Hamarosan itt az idei ponthatárhúzás, vajon milyen szakokhoz kellett tavaly 500 pont? Utánajártunk.

  • Eduline
Goodmenproject.com

Tavaly a Kaposvári Egyetemen 500 pontra volt szüksége annak, aki állami ösztöndíjasként akarta elvégezni a pénzügy és számvitel szakot.

Az ELTE Tanárképző Központjának matek-latin nyelv és kultúra szakpárjára 480 pontra volt szükség államin. A Pécsi Tudományegyetemen a biológia-német, valamint az angol-német tanár szakosoknak 481 és 484 pont lett a ponthatár.

Vajon idén is ezek lesznek a legmagasabb ponthatárok? A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Gazdasági szakra felvételiztek? Ilyen ponthatárokra számíthattok idén

Az idei felvételin is a gazdasági szakok taroltak, a magasan meghúzott előzetes ponthatárok ellenére több ezren próbálnak állami ösztöndíjas helyet szerezni. Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok tavaly, és mire számíthatnak a felvételizők idén. Ahogy az előző években, úgy idén is a gazdálkodási és menedzsment a legnépszerűbb alapszak, több mint 8800-an jelölték meg a jelentkezési lapon, 4220-an az első helyre sorolták ezt a képzést.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.