Matek, latin, pénzügy és számvitel: sok pont kellett a tavalyi felvételin

Hamarosan itt az idei ponthatárhúzás, vajon milyen szakokhoz kellett tavaly 500 pont? Utánajártunk.

  • Eduline
Goodmenproject.com

Tavaly a Kaposvári Egyetemen 500 pontra volt szüksége annak, aki állami ösztöndíjasként akarta elvégezni a pénzügy és számvitel szakot.

Az ELTE Tanárképző Központjának matek-latin nyelv és kultúra szakpárjára 480 pontra volt szükség államin. A Pécsi Tudományegyetemen a biológia-német, valamint az angol-német tanár szakosoknak 481 és 484 pont lett a ponthatár.

Vajon idén is ezek lesznek a legmagasabb ponthatárok? A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Gazdasági szakra felvételiztek? Ilyen ponthatárokra számíthattok idén

Az idei felvételin is a gazdasági szakok taroltak, a magasan meghúzott előzetes ponthatárok ellenére több ezren próbálnak állami ösztöndíjas helyet szerezni. Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok tavaly, és mire számíthatnak a felvételizők idén. Ahogy az előző években, úgy idén is a gazdálkodási és menedzsment a legnépszerűbb alapszak, több mint 8800-an jelölték meg a jelentkezési lapon, 4220-an az első helyre sorolták ezt a képzést.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.