Nagy verseny várható a felvételizők között ezeken a szakokon. Ugyanis ezek lesznek az idei év legdrágább osztatlan képzései, na de hányan jelentkeztek rájuk?
Az általános orvosi szak évről évre ez az egyik legdrágább képzés - a három vidéki tudományegyetemen és a Semmelweis Egyetemen egyaránt 1 350 000 forintot kell fizetni egy szemeszterért.
A fogorvosi képzést önköltséges formában végzők szintén mélyen a zsebükbe nyúlhatnak - egy félév 1 350 000 forint a debreceni, a szegedi, a pécsi egyetemen és a Semmelweis Egyetemen is.
A művészeti szakok sem sokkal olcsóbbak. A képzőművészeti - például a restaurátor, a grafikusművész vagy a látványtervezés - képzéseket önköltséges formában például szemeszterenként 700 ezer forintért lehet elvégezni.
Az általános orvosi szakra tavaly 2780-an jelentkeztek, ebből 1029 diákot vettek fel, de csak 983-an kerültek be állami ösztöndíjas helyre.
Íme az idei év jelentkezőinek száma és a négy legdrágább képzés:
| Szak | Összes jelentkező száma | Első helyen jelentkezők száma |
| Általános orvosi képzés | 2722 | 2183 |
| Fogorvosi képzés | 1215 | 596 |
| Gyógyszerész képzés | 1118 | 352 |
| Művészeti képzések (fotóművész, grafikus) | 188, 338 | 136, 207 |
Arról, hogy ez a négy szak mennyibe kerül, és hol hirdetik meg őket, bővebben itt olvashattok.
A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Felvételi 2018: ennyien felvételiznek a Nyíregyházi Egyetemre, ezek a legnépszerűbb szakok
Óvodapedagógus, programtervező informatikus, sportszervező - ezek tartoznak a legnépszerűbb szakok közé a Nyíregyházi Egyetemen. 3232 felvételiző 5438 jelentkezést nyújtott be a Nyíregyházi Egyetemre, a jelentkezők száma az előző évihez képest abszolút értékben 5%-kal csökkent, de az egyetem ebben az évben kizárólag a piacorientált, keresett képzéseket hirdette meg.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
