Különleges ötlettel rukkolt elő két évvel ezelőtt az egyik magánfőiskola: az intézménnyel kapcsolatban álló cégekhez közvetítik ki a hallgatókat, akik keresetükből finanszírozhatják tanulmányaikat. Egyelőre két főiskolán indították el a programot - utánajártunk, milyen eredménnyel.
Ledolgozható tandíj - a magyar felsőoktatásban egyelőre többé-kevésbé ismeretlen, külföldön azonban több helyen alkalmazott konstrukció lényege, hogy a felsőoktatási intézmények saját partnercégeikhez közvetítik ki hallgatóikat, akik az ott végzett munkáért kapott fizetésből fedezik tanulmányaikat. Itthon egyelőre két felsőoktatási intézmény - az Edutus Főiskola, valamint a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola - indította el a programot.
Ellenőrzik, ki mikor dolgozik
Az Edutus Főiskolán a 2012/2013-as tanévben próbálták ki az új konstrukciót: az első évben 129-en jelentkeztek, Sárik Zoltán, az intézmény főtitkára szerint a pótfelvételizők közül is sokan érdeklődtek.
A programba elsőéves, alap- vagy mesterképzésen, szakirányú továbbképzésen vagy felsőoktatási szakképzésen tanulók kerülhetnek be, nappali és levelező tagozatosok egyaránt. A budapesti és tatabányai telephellyel rendelkező főiskolán - amely a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája és a Harsányi János Főiskola jogutódja - a 158 és 238 ezer forint közötti önköltség törlesztéséhez havonta körülbelül két hetet kell dolgozniuk a hallgatóknak. Ezt eddig minden jelentkezőnek biztosította az intézmény, a következő években a felvételi pontok alapján dől majd el, ki vehet részt a programban.
"Az elsőéveseknek, szakmai tapasztalat hiányában, egyelőre diákmunkát tudtunk biztosítani. A továbbiakban a tanulmányi eredmény és a rátermettség dönti majd el, ki az, aki a választott szakmájához közel álló munkakörben tud dolgozni már a főiskolai évek alatt. Kis- és középvállatokkal, multinacionális cégekkel, illetve tatabányai cégekkel is igyekszünk szerződést kötni, de a portán vagy hostessként a főiskolán is van lehetőség munkát vállalni" - mondta az intézmény főtitkára.
A fizetést a hallgatónak utalják, így az szabadon felhasználható, nem kerül automatikusan a főiskola számlájára. A konstrukció előnye inkább az, hogy az intézmény ellenőrizni tudja, hogy a hallgatók valóban dolgoztak-e, amikor erre hivatkozva hiányoztak az előadásokról és a szemináriumokról.
A második fecske
A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola volt a második felsőoktatási intézmény, amely hasonló programot dolgozott ki. A főiskola a Lauritzen Marketing nevű céggel alakított ki közös konstrukciót 2012 őszén, a kezdeményezéshez a Coca-Cola is csatlakozott.
A BKF hallgatói elsősorban diákmunkát vállalhatnak, az ebből befolyó bevételből fedezhetik tandíjukat, a jól teljesítők azonban a karrierépítéshez is segítséget kapnak: próbainterjúkon vehetnek részt, szakemberekkel konzultálhatnak, és gyakornokként bekerülhetnek a cég valamelyik ügyfeléhez.
A programban, amelybe nappali tagozatos hallgatók jelentkezhetnek, jelenleg 20-30 fő dolgozik rendszeresen, körülbelül ugyanennyien pedig alkalomszerűen vállalnak munkát – mondta Szalai Tamás, a főiskola sajtóreferense az Eduline-nak. A legtöbben szórólapozásra, termékajánlásra, kóstoltatásra, rendezvényeken való munkára jelentkeznek.
A hallgatók a diákmunkákért járó megszokott béreket kapják, amelynek utalását kérhetik a saját bankszámlájukra, de lehetőség van arra is, hogy a fizetés meghatározott százalékát főiskolai virtuális számlájukon gyűjtsék, és onnan fizessék be a tandíjat – mondta Szalai.
A Lauritzen közvetíti ki a hallgatókat különböző cégekhez, leginkább multinacionális vállalatokhoz. Azoknak, akik be szeretnének kerülni a programba, először egy ingyenes alaptréningen kell résztvenniük: az ezt lezáró teszt eredményétől függ, ki kezdhet el dolgozni. Ha a hallgató kiválasztotta azt a vállalatot, amelynél szeretne munkát vállalni, ismét túl kell esnie egy rövid, „megbízóspecifikus” képzésen, amelyet szintén egy teszt zár - ez alapján választják ki azokat, akik az adott vállalatnál dolgozhatnak.
| Az Egyesült Államokban működik |
Az Egyesült Államokban már évek óta működik a Work Colleges Consortium, amelyhez jelenleg hét intézmény tartozik. Ezekben a hallgatók a tandíjmentességért cserébe maguk látják el a campuson szinte az összes feladatot, a főzéstől és építkezéstől kezdve az asszisztensi munkáig, mindenki heti 10-15 órában. A 2012-ben végzett hallgatók háromnegyede gondolja úgy, hogy a főiskolán szerzett munkatapasztalat segített neki az elhelyezkedésben. A rendszer az intézményeknek is megéri, így ugyanis kevesebb alkalmazottat kell foglalkoztatniuk. A konzorciumhoz tartozó Alice Lloyd és Berea College is rajta van azoknak az intézményeknek a listáján, ahonnan a legkisebb tartozással távoznak a hallgatók. Erről itt olvashattok. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
