Ledolgozható tandíj: külföldön bevált, itthon még próbálgatják

stiller

Ledolgozható tandíj - a magyar felsőoktatásban egyelőre többé-kevésbé ismeretlen, külföldön azonban több helyen alkalmazott konstrukció lényege, hogy a felsőoktatási intézmények saját partnercégeikhez közvetítik ki hallgatóikat, akik az ott végzett munkáért kapott fizetésből fedezik tanulmányaikat. Itthon egyelőre két felsőoktatási intézmény - az Edutus Főiskola, valamint a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola - indította el a programot.

Ellenőrzik, ki mikor dolgozik

Az Edutus Főiskolán a 2012/2013-as tanévben próbálták ki az új konstrukciót: az első évben 129-en jelentkeztek, Sárik Zoltán, az intézmény főtitkára szerint a pótfelvételizők közül is sokan érdeklődtek.

A programba elsőéves, alap-  vagy mesterképzésen, szakirányú továbbképzésen vagy felsőoktatási szakképzésen tanulók kerülhetnek be, nappali és levelező tagozatosok egyaránt. A budapesti és tatabányai telephellyel rendelkező főiskolán - amely a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája és a Harsányi János Főiskola jogutódja - a 158 és 238 ezer forint közötti önköltség törlesztéséhez havonta körülbelül két hetet kell dolgozniuk a hallgatóknak. Ezt eddig minden jelentkezőnek biztosította az intézmény, a következő években a felvételi pontok alapján dől majd el, ki vehet részt a programban.

"Az elsőéveseknek, szakmai tapasztalat hiányában, egyelőre diákmunkát tudtunk biztosítani. A továbbiakban a tanulmányi eredmény és a rátermettség dönti majd el, ki az, aki a választott szakmájához közel álló munkakörben tud dolgozni már a főiskolai évek alatt. Kis- és középvállatokkal, multinacionális cégekkel, illetve tatabányai cégekkel is igyekszünk szerződést kötni, de a portán vagy hostessként a főiskolán is van lehetőség munkát vállalni" - mondta az intézmény főtitkára.

A fizetést a hallgatónak utalják, így az szabadon felhasználható, nem kerül automatikusan a főiskola számlájára. A konstrukció előnye inkább az, hogy az intézmény ellenőrizni tudja, hogy a hallgatók valóban dolgoztak-e, amikor erre hivatkozva hiányoztak az előadásokról és a szemináriumokról.

A második fecske

A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola volt a második felsőoktatási intézmény, amely hasonló programot dolgozott ki. A főiskola a Lauritzen Marketing nevű céggel alakított ki közös konstrukciót 2012 őszén, a kezdeményezéshez a Coca-Cola is csatlakozott.

A BKF hallgatói elsősorban diákmunkát vállalhatnak, az ebből befolyó bevételből fedezhetik tandíjukat, a jól teljesítők azonban a karrierépítéshez is segítséget kapnak: próbainterjúkon vehetnek részt, szakemberekkel konzultálhatnak, és gyakornokként bekerülhetnek a cég valamelyik ügyfeléhez.

A programban, amelybe nappali tagozatos hallgatók jelentkezhetnek, jelenleg 20-30 fő dolgozik rendszeresen, körülbelül ugyanennyien pedig alkalomszerűen vállalnak munkát – mondta Szalai Tamás, a főiskola sajtóreferense az Eduline-nak. A legtöbben szórólapozásra, termékajánlásra, kóstoltatásra, rendezvényeken való munkára jelentkeznek.

A hallgatók a diákmunkákért járó megszokott béreket kapják, amelynek utalását kérhetik a saját bankszámlájukra, de lehetőség van arra is, hogy a fizetés meghatározott százalékát főiskolai virtuális számlájukon gyűjtsék, és onnan fizessék be a tandíjat – mondta Szalai.

A Lauritzen közvetíti ki a hallgatókat különböző cégekhez, leginkább multinacionális vállalatokhoz. Azoknak, akik be szeretnének kerülni a programba, először egy ingyenes alaptréningen kell résztvenniük: az ezt lezáró teszt eredményétől függ, ki kezdhet el dolgozni. Ha a hallgató kiválasztotta azt a vállalatot, amelynél szeretne munkát vállalni, ismét túl kell esnie egy rövid, „megbízóspecifikus” képzésen, amelyet szintén egy teszt zár - ez alapján választják ki azokat, akik az adott vállalatnál dolgozhatnak.