Mitől függ, hogy felemelik-e a központi ponthatárt?

Tavaly a Corvinus Egyetem három szakára is csak a központi ponthatárnál magasabb pontszámmal lehetett bekerülni, többen jeleztétek, hogy aggódtok az idei ponthatárok miatt. Összegyűjtöttük, mire következtethettek a szakok kapacitásából és a jelentkezők számából.

  • Eduline
Shutterstock

A tavalyi felvételin az államtitkárság ígérete ellenére három szakon is emelkedtek a központi ponthatárok a Budapesti Corvinus Egyetemen. A kereskedelem és marketing alapképzésen 449 pont helyett 452 pontnál, a nemzetközi gazdálkodás szakon 460 helyett 463-nál, a turizmus-vendéglátás szakon pedig 428 helyett 446-nál húzták meg a határt, míg más intézmények szakjain maradt a központi ponthatár.

Miért emeltek a ponthatárokon?

Az egyetemek, főiskolák meghatározott számú hallgatót vehetnek fel a különböző szakokra, ezt jelölik a kapacitásszámok. A kapacitást minden szaknál egy intervallummal határozzák meg, tehát a ponthatárok kihirdetéséig csak találgatni lehet, végül hányan fognak bekerülni. Az viszont biztos, hogy a kapacitást nem léphetik túl. Ha az adott szakra sokan jelentkeznek a központi ponthatárnál magasabb pontszámmal, akkor előfordulhat az idén is, hogy magasabbra kell tenniük a lécet.

A Corvinus Egyetem kereskedelem és marketing alapszakjára idén 20-120 főt, a magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodásra 20-160 főt, a turizmus-vendéglátásra pedig 20-80 főt vehetnek fel állami és költségtérítéses képzésre összesen. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján teljesen feltöltik a helyeket. 2013-ban 119 főt, 2014-ben 114 főt vettek fel kereskedelem és marketingre, nemzetközi gazdálkodásra 2013-ban 157 főt, 2014-ben 158 főt, turizmus-vendéglátásra 2013-ban 78 főt, tavaly pedig kereken 80 főt. A Felvi statisztikáiban találjátok az elmúlt években felvettek számát, az egyetemek és főiskolák adatlapjain pedig azt, hogy egy-egy szakra hány főt vehetnek fel 2015-ben.

Számít, hogy mekkora a túljelentkezés?

Nem feltétlenül, de mindenképp árulkodó lehet. 2013-ban, amikor nem változtak a ponthatárok a Corvinus három szakán, két-két és félszeres túljelentkezés volt csak az első helyen jelentkezők között, és körülbelül tízszeres az összes jelentkezőt figyelembe véve. Ehhez képest csak az első helyen jelentkezők között tavaly már három-négyszeres volt a túljelentkezés, turizmus-vendéglátásra pedig összesen csaknem hússzor annyian szerettek volna bekerülni, mint ahány helyet meghirdetett az egyetem - nem csoda, hogy itt nőtt a legtöbbet, 18 pontot a bekerülési ponthatár a központihoz képest.

2014-ben kereskedelem és marketing alapszakra összesen 5271-en jelentkeztek, ebből mindössze 1402 főt vettek fel az ország valamelyik egyetemére, főiskolájára. Az idén valamivel kevesebben, 5082-en jelentkeztek. Nemzetközi gazdálkodásra tavaly háromszoros volt a túljelentkezés, 2847 főből 945-öt vettek fel, turizmus-vendéglátáson pedig 5188 jelentkezőből 1696 fő került be állami vagy költségtérítéses képzésre. Nemzetközi gazdálkodásra az idén már csak 2772-en adták be a jelentkezésüket, turizmus-vendéglátásra pedig 4961-en. Ezek alapján valószínűleg a tavalyinál kisebb lesz a verseny ezen a három szakon, ugyanakkor előfordulhat, hogy egy másik központi ponthatáros szakon lesz szükség a ponthatár emelésére.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.