Ezekre a szakokra lesz nehezebb bejutni: emelték a ponthatárokat

Tíz szakra még a tavalyinál is nehezebb lesz a bejutás a 2016-os felvételin, ugyanis emelték a központi ponthatárokat.

  • Eduline
Shutterstock

A kormany.hu oldalon megjelent azoknak a szakoknak a listája, melyekre központi ponthatárt szabott az Emberi Források Minisztériuma a 2016-os felvételi eljárásban. Míg 2013-ban csak 16 szakon húztak előzetes követelményt, addig 2014-ben még további 25 képzés csatoltak hozzá. 2015-ben a 41 szak darabszámra nem változott, de az üzleti szakoktató szakot felváltotta a műszaki menedzser. A legmagasabb, 465 pontos határt állapítottak meg a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés, valamint a nemzetközi tanulmányok szakon. 460 pontot rögzítettek a jogász és a nemzetközi gazdálkodási szakoknál. Egy új belépő is van a listán, a műszaki menedzser, ahol 320 lett a ponthatár.

Nőttek a pontszámok

Tíz szaknál nőttek a ponthatárok a tavalyihoz képest.

Szak2015-ös központi ponthatár2016-os központi ponthatár
lótenyésztő, lovassportszervező agármérnök 300 320
anglisztika 310 320
pszichológia 420 435
szabad bölcsészet 310 330
történelem 310 320
történelem/régészet 300 330
rekreációszervezés és egészségfejlesztés 310 320
sportszervező 310 320
szociológia 300 320
társadalmi tanulmányok 300 320

Volt azonban olyan szak, ahol csökkentették a pontokat.

Szak2015-ös központi ponthatár2016-os központi ponthatár
alkalmazott közgazdaságtan 465 458
gazdálkodási és menedzsment 455 448
pénzügy és számvitel 458 450
gyógyszerész 400 385

Az összes 2016-os központi ponthatárt itt találjátok.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.