"A középszintű írásbeli megoldásához jóval több tárgyi tudásra volt szükség, mint az elmúlt években.
"A középszintű írásbeli megoldásához jóval több tárgyi tudásra volt szükség, mint az elmúlt években. Míg korábban a feladatok egy részét a megadott források értelmezésével meg lehetett oldani, most számos kérdést csak azok tudtak megválaszolni helyesen, akiknek van tárgyi ismeretük is" - mondta az eduline-nak Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke, aki szerint a középszintű írásbeli feladattípusai és témái is sokszínűek voltak, "emellett a társadalomismeret is jóval nagyobb hangsúlyt kapott, mint korábban".
A középszint történelem érettségi hivatalos megoldása
Az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása
Problémás feladatok: ezeket a válaszokat fogadják el
Miklósi László szerint az esszéfeladatokhoz összeállított forrásanyag bőséges és sokszínű volt. "A kiegyezéssel és az áprilisi törvényekkel kapcsolatos feladat kifejezetten jó, de inkább az emelt szintű vizsgára illett volna" - mondta.
Volt néhány problémás feladatrész
A Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint a középszintű írásbeli első részében három problémás részfeladat volt. A diákok közül sokaknak a barokk művészethez kapcsolódó kérdésekkel gyűlt meg a bajuk: nyolc fotóról kellett eldönteni, hogy barokk műalkotást ábrázol-e. "Az épületek és festmények egy része azonban nem ismert alkotás, nem biztos, hogy szerencsés ilyen nehéz feladatot adni a középszinten érettségizőknek" - mondta.
Miklósi László szerint a középkori magyar városfejlődéshez, valamint a népesség anyanyelv szerinti megoszlásával foglalkozó feladattal is sok vizsgázónak lehetett problémája. Utóbbinál azt kellett eldönteniük, hogy milyen jelenség következménye a cigányság számarányának folyamatos növekedése: a három lehetséges válasz a "magas népszaporulat", a "bevándorlás" és a "többségi lakosság számának csökkenése" volt.
"Ez egy nagyon fontos feladattípus és téma, de szerencsésebb lett volna, ha három markánsan különböző válaszlehetőséget adnak meg. Itt ugyanis valószínűleg csak egy megoldást tart majd elfogadhatónak a javítókulcs, pedig két folyamat, a magas népszaporulat és a többségi lakosság számának csökkenése is szerepet játszott" - mondta Miklósi László.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
