Történelemtanárok: több tárgyi tudásra volt szükség az érettségin

"A középszintű írásbeli megoldásához jóval több tárgyi tudásra volt szükség, mint az elmúlt években.

  • Eduline
Fülöp Máté

"A középszintű írásbeli megoldásához jóval több tárgyi tudásra volt szükség, mint az elmúlt években. Míg korábban a feladatok egy részét a megadott források értelmezésével meg lehetett oldani, most számos kérdést csak azok tudtak megválaszolni helyesen, akiknek van tárgyi ismeretük is" - mondta az eduline-nak Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke, aki szerint a középszintű írásbeli feladattípusai és témái is sokszínűek voltak, "emellett a társadalomismeret is jóval nagyobb hangsúlyt kapott, mint korábban".

A középszint történelem érettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása

Problémás feladatok: ezeket a válaszokat fogadják el

Miklósi László szerint az esszéfeladatokhoz összeállított forrásanyag bőséges és sokszínű volt. "A kiegyezéssel és az áprilisi törvényekkel kapcsolatos feladat kifejezetten jó, de inkább az emelt szintű vizsgára illett volna" - mondta.

Volt néhány problémás feladatrész

A Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint a középszintű írásbeli első részében három problémás részfeladat volt. A diákok közül sokaknak a barokk művészethez kapcsolódó kérdésekkel gyűlt meg a bajuk: nyolc fotóról kellett eldönteni, hogy barokk műalkotást ábrázol-e. "Az épületek és festmények egy része azonban nem ismert alkotás, nem biztos, hogy szerencsés ilyen nehéz feladatot adni a középszinten érettségizőknek" - mondta.

Miklósi László szerint a középkori magyar városfejlődéshez, valamint a népesség anyanyelv szerinti megoszlásával foglalkozó feladattal is sok vizsgázónak lehetett problémája. Utóbbinál azt kellett eldönteniük, hogy milyen jelenség következménye a cigányság számarányának folyamatos növekedése: a három lehetséges válasz a "magas népszaporulat", a "bevándorlás" és a "többségi lakosság számának csökkenése" volt.

"Ez egy nagyon fontos feladattípus és téma, de szerencsésebb lett volna, ha három markánsan különböző válaszlehetőséget adnak meg. Itt ugyanis valószínűleg csak egy megoldást tart majd elfogadhatónak a javítókulcs, pedig két folyamat, a magas népszaporulat és a többségi lakosság számának csökkenése is szerepet játszott" - mondta Miklósi László.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.