Milyennek tartják az idei középszintű magyarérettségit a szaktanárok? Valóban túl könnyű volt a szövegértési feladatsor? Melyik témát választotta a diákok többsége?
Itt vannak a hivatalos megoldások! Hány pontot értetek el?
A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.
Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.
A tavalyi magyarérettségi „kellemetlenebb” volt – mondta az eduline-nak Sági Zuzsanna, a Budai Középiskola szaktanára, aki szerint az idén nem kaptak nehéz feladatokat az érettségizők. Az osztályfőnök végzős diákjai a szövegértést kifejezetten szerették, mert a tanulmány témája testhezálló volt.
Szabó Roland, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium szaktanára szerint is korrekt volt a szövegértési feladatsor, a netnyelvről szóló tanulmányrészlet könnyen olvasható, könnyen értelmezhető, „bőven elég volt a 60 perc a feladatok megoldására, nem volt olyan kérdés, amelyet csak hosszas gondolkodás után lehet megválaszolni”. A szaktanár hozzátette: a szóbeli magyarérettségin is egyre többször fordulnak elő hasonló témák, így nagy meglepetés nem érhette a diákokat.
A legtöbben az érvelést választották
Szabó Roland szerint a középszintű magyarérettségi szövegalkotási feladatai közül a legtöbb diák valószínűleg az érvelést választotta. „A slow reading mellett vagy ellen kellett érvelni. Ott bukhatott el sok diák, hogy nem olvasta el alaposan a feladat leírását. Szokott ugyanis olyan érvelési feladat lenni, hogy az esszében a megadott állítás ellen és mellett is kell érvelni, ez azonban nem olyan volt” – mondta, hozzátéve: a diákoknak be kellett tartaniuk az érvelés retorikai szabályait, ha ezt nem tették, sok pontot veszíthettek.
A középszintű magyarérettségi első, szövegértési részéről itt találjátok a legfrissebb infókat, folyamatosan frissülő tudósításunkat pedig itt olvashatjátok. A középszinű feladatsor esszékérdéseiről itt találjátok a legfrissebb infókat.
„Minden évben mindenki a novellaelemzést várja, pedig ez a feladat nem volt olyan egyszerű, hiszen nem egy általános novellaelemzésről van szó, itt a szerkezetet kellett vizsgálni, amelynek az egyik fő sajátossága a kihagyás” – mondta az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium tanára, hozzátéve: „itt elsősorban a párbeszédekből lehetett rekonstruálni a cselekményt, vagyis a középpontban nem az állt, hogy mit mond el az elbeszélő, hanem az, hogy mit nem mond el”.
Szabó Roland szerint az összehasonlító verselemzés is jó választás volt, a két költő – Berzsenyi Dániel és Arany János – ugyanis a középiskolai tananyag része, igaz, a két költeményt nem tanulják a diákok. „Viszont az órákon mindkét költőtől veszünk tematikában és hangnemben ezekhez hasonló verseket, így ezek ismeretével könnyebben tudták megoldani a feladatot” – mondta, hozzátéve: Berzsenyinél a klasszicizáló jelleget, Aranynál a romantikus álomképet kellett felismerni, mind a két mű leltárvers.
Sági Zsuzsanna, a Budai Középiskola magyartanára szerint valószínűleg azért választották kevesebben az összehasonlító verselemzést és a novellaelemzést, mert „a Berzsenyi-versnek és a Bródy-novellának nehéz, régies a nyelvezete”, ráadásul a Berzsenyi-mű elemzéséhez ismerni kell a mitológiát, a novella pedig – hosszúsága miatt – olvasási rutint követel az érettségizőktől.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
