"Berzsenyi miatt kizártam a verselemzést" - tetszett a diákoknak a magyarérettségi

Az előző évekhez képest könnyű volt az idei középszintű magyarérettségi – legalábbis az eduline-nak nyilatkozó vizsgázók szerint, akik között volt olyan is, aki már 11 órakor beadta a feladatlapot. A „netnyelvről” szóló szövegértelmezési feladat mindenkinek tetszett, a második rész feladatai közül a legtöbben az érvelést választották.

  • Eduline
MTI / Koszticsák Szilárd

Itt vannak a hivatalos megoldások! Hány pontot értetek el?

A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.

Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.

„Nagyon örültem a szövegnek, sokkal könnyebb volt, mint gondoltam” - mondta Čičić Milica, a budapesti Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Gimnázium végzőse az idei magyarérettségi szövegértelmezési feladatsoráról. A marketingmenedzsment szakra készülő érettségiző a szövegalkotási résznél az érvelést választotta, ezt tartotta ugyanis a legkönnyebbnek és a leginkább testhezállónak. Saját olvasmányélményeivel, szerb és a magyar irodalmi műveken keresztül érvelt a lassú olvasás mozgalma mellett – egy diák kivételével az összes osztálytársa ezt a témát választotta.

Bíró Anna, a budapesti Arany János Általános Iskola és Gimnázium tanulója szerint sem volt nehéz dolguk idén az érettségizőknek magyarból. „A szövegértési rész aktuális témát dolgozott fel, bár őszintén szólva, nekem nem tetszett. Nem szeretem, ha túl sok az idegen szó van egy szövegben” - mondta Anna, aki szerint nem is volt elég idő a kérdések megválaszolására.

A középszintű magyarérettségi első részének nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldását itt találjátok

A szövegalkotási feladatsor nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldását itt nézhetitek meg.

A középszintű magyarérettségi első, szövegértési részéről itt találjátok a legfrissebb infókat, folyamatosan frissülő tudósításunkat pedig itt olvashatjátok. A középszinű feladatsor esszékérdéseiről itt találjátok a legfrissebb infókat.

A szövegalkotási rész érvelési feladatát ugyanakkor már közelebb érezte magához. „A többi feladathoz képest az érvelés tűnt a legkönnyebbnek, az összehasonlító verselemzést már az elején kizártam a Berzsenyi-mű miatt, a novella elemzését pedig a túl hosszú szöveg miatt nem választottam” - mondta, hozzátéve: a legtöbb osztálytásai is az érvelés mellett döntött.

„Közel áll a generációnkhoz” - mondta az értelmezési feladatban szereplő tanulmányról Polgár Alexandra, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium diákja, akinek negyvenöt perc alatt sikerült megválaszolnia a szöveghez kapcsolódó kérdéseket. A Budapesti Gazdasági Főiskola turizmus-vendéglátás szakára készülő érettségiző is az érvelési feladatot választotta a szövegalkotási résznél.

„Sokkal több ötletem volt ehhez a feladathoz, nem beszélve arról, hogy gyerekkorom óta szeretek olvasni, és a slow mozgalomról is hallottam már” - mondta. A diák a lassú olvasás mellett érvelt, a szépirodalmi példák mellett a népszerű irodalomból és a tudományos irodalomből is merített ötleteket. Alexandra szerint – aki a vizsga vége előtt egy órával már beadta a feladatlapokat –  azokat, akik az előző évek feladatlapjaival gyakoroltak, nem érhette nagy meglepetés az érettségin.

"Nagyon könnyű volt"

„Az előző évekhez képest nagyon könnyű volt” - nyilatkozta az eduline-nak Pálinkás Anna, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium diákja, aki szintén az előző évek feladatlapjait oldotta meg gyakorlásképpen. Az értelmezési rész megoldására szerinte bőven volt idejük, a szövegalkotási feladatok közül pedig – az osztálytársai többségéhez hasonlóan – az érvelést választotta. „A lassú olvasás mellett érveltem, és hamar a végére is értem a feladatoknak, egy órával hamarabb be tudtam adni a vizsgalapot” - tette hozzá az érettségiző, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem pszichológia szakára adta be jelentkezését.

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk: a középszinten érettségizőknek egy Veszelszki Ágnes-tanulmány részletét kell elolvasniuk és értelmezniük 60 perc alatt - a szöveg a "digilektusról", a netnyelvről, az sms-ekben és e-mailekben használt rövidítésekről, az internetes nyelv jellemzőiről szól.

A középszintű vizsga szövegalkotási részében Márai Sándor Füveskönyvének egy részlete alapján kellett érvelniük a "lassú olvasás", vagyis a slow reading mellett vagy ellen. Választhatták a novellaelemzést is, Bródy Sándor Kaál Samu című művét kellett elolvasniuk és elemezniük. Azok pedig, akik a verselemzésben jobbak, összehasonlíthatták Berzsenyi Dániel Életfilozófia, illetve Arany János Visszatekintés című művét.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.