Az előző évekhez képest könnyű volt az idei középszintű magyarérettségi – legalábbis az eduline-nak nyilatkozó vizsgázók szerint, akik között volt olyan is, aki már 11 órakor beadta a feladatlapot. A „netnyelvről” szóló szövegértelmezési feladat mindenkinek tetszett, a második rész feladatai közül a legtöbben az érvelést választották.
Itt vannak a hivatalos megoldások! Hány pontot értetek el?
A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.
Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.
„Nagyon örültem a szövegnek, sokkal könnyebb volt, mint gondoltam” - mondta Čičić Milica, a budapesti Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Gimnázium végzőse az idei magyarérettségi szövegértelmezési feladatsoráról. A marketingmenedzsment szakra készülő érettségiző a szövegalkotási résznél az érvelést választotta, ezt tartotta ugyanis a legkönnyebbnek és a leginkább testhezállónak. Saját olvasmányélményeivel, szerb és a magyar irodalmi műveken keresztül érvelt a lassú olvasás mozgalma mellett – egy diák kivételével az összes osztálytársa ezt a témát választotta.
Bíró Anna, a budapesti Arany János Általános Iskola és Gimnázium tanulója szerint sem volt nehéz dolguk idén az érettségizőknek magyarból. „A szövegértési rész aktuális témát dolgozott fel, bár őszintén szólva, nekem nem tetszett. Nem szeretem, ha túl sok az idegen szó van egy szövegben” - mondta Anna, aki szerint nem is volt elég idő a kérdések megválaszolására.
A középszintű magyarérettségi első, szövegértési részéről itt találjátok a legfrissebb infókat, folyamatosan frissülő tudósításunkat pedig itt olvashatjátok. A középszinű feladatsor esszékérdéseiről itt találjátok a legfrissebb infókat.
A szövegalkotási rész érvelési feladatát ugyanakkor már közelebb érezte magához. „A többi feladathoz képest az érvelés tűnt a legkönnyebbnek, az összehasonlító verselemzést már az elején kizártam a Berzsenyi-mű miatt, a novella elemzését pedig a túl hosszú szöveg miatt nem választottam” - mondta, hozzátéve: a legtöbb osztálytásai is az érvelés mellett döntött.
„Közel áll a generációnkhoz” - mondta az értelmezési feladatban szereplő tanulmányról Polgár Alexandra, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium diákja, akinek negyvenöt perc alatt sikerült megválaszolnia a szöveghez kapcsolódó kérdéseket. A Budapesti Gazdasági Főiskola turizmus-vendéglátás szakára készülő érettségiző is az érvelési feladatot választotta a szövegalkotási résznél.
„Sokkal több ötletem volt ehhez a feladathoz, nem beszélve arról, hogy gyerekkorom óta szeretek olvasni, és a slow mozgalomról is hallottam már” - mondta. A diák a lassú olvasás mellett érvelt, a szépirodalmi példák mellett a népszerű irodalomból és a tudományos irodalomből is merített ötleteket. Alexandra szerint – aki a vizsga vége előtt egy órával már beadta a feladatlapokat – azokat, akik az előző évek feladatlapjaival gyakoroltak, nem érhette nagy meglepetés az érettségin.
"Nagyon könnyű volt"
„Az előző évekhez képest nagyon könnyű volt” - nyilatkozta az eduline-nak Pálinkás Anna, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium diákja, aki szintén az előző évek feladatlapjait oldotta meg gyakorlásképpen. Az értelmezési rész megoldására szerinte bőven volt idejük, a szövegalkotási feladatok közül pedig – az osztálytársai többségéhez hasonlóan – az érvelést választotta. „A lassú olvasás mellett érveltem, és hamar a végére is értem a feladatoknak, egy órával hamarabb be tudtam adni a vizsgalapot” - tette hozzá az érettségiző, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem pszichológia szakára adta be jelentkezését.
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk: a középszinten érettségizőknek egy Veszelszki Ágnes-tanulmány részletét kell elolvasniuk és értelmezniük 60 perc alatt - a szöveg a "digilektusról", a netnyelvről, az sms-ekben és e-mailekben használt rövidítésekről, az internetes nyelv jellemzőiről szól.
A középszintű vizsga szövegalkotási részében Márai Sándor Füveskönyvének egy részlete alapján kellett érvelniük a "lassú olvasás", vagyis a slow reading mellett vagy ellen. Választhatták a novellaelemzést is, Bródy Sándor Kaál Samu című művét kellett elolvasniuk és elemezniük. Azok pedig, akik a verselemzésben jobbak, összehasonlíthatták Berzsenyi Dániel Életfilozófia, illetve Arany János Visszatekintés című művét.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
