Az előző évekhez képest könnyű volt az idei középszintű magyarérettségi – legalábbis az eduline-nak nyilatkozó vizsgázók szerint, akik között volt olyan is, aki már 11 órakor beadta a feladatlapot. A „netnyelvről” szóló szövegértelmezési feladat mindenkinek tetszett, a második rész feladatai közül a legtöbben az érvelést választották.
Itt vannak a hivatalos megoldások! Hány pontot értetek el?
A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.
Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.
„Nagyon örültem a szövegnek, sokkal könnyebb volt, mint gondoltam” - mondta Čičić Milica, a budapesti Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Gimnázium végzőse az idei magyarérettségi szövegértelmezési feladatsoráról. A marketingmenedzsment szakra készülő érettségiző a szövegalkotási résznél az érvelést választotta, ezt tartotta ugyanis a legkönnyebbnek és a leginkább testhezállónak. Saját olvasmányélményeivel, szerb és a magyar irodalmi műveken keresztül érvelt a lassú olvasás mozgalma mellett – egy diák kivételével az összes osztálytársa ezt a témát választotta.
Bíró Anna, a budapesti Arany János Általános Iskola és Gimnázium tanulója szerint sem volt nehéz dolguk idén az érettségizőknek magyarból. „A szövegértési rész aktuális témát dolgozott fel, bár őszintén szólva, nekem nem tetszett. Nem szeretem, ha túl sok az idegen szó van egy szövegben” - mondta Anna, aki szerint nem is volt elég idő a kérdések megválaszolására.
A középszintű magyarérettségi első, szövegértési részéről itt találjátok a legfrissebb infókat, folyamatosan frissülő tudósításunkat pedig itt olvashatjátok. A középszinű feladatsor esszékérdéseiről itt találjátok a legfrissebb infókat.
A szövegalkotási rész érvelési feladatát ugyanakkor már közelebb érezte magához. „A többi feladathoz képest az érvelés tűnt a legkönnyebbnek, az összehasonlító verselemzést már az elején kizártam a Berzsenyi-mű miatt, a novella elemzését pedig a túl hosszú szöveg miatt nem választottam” - mondta, hozzátéve: a legtöbb osztálytásai is az érvelés mellett döntött.
„Közel áll a generációnkhoz” - mondta az értelmezési feladatban szereplő tanulmányról Polgár Alexandra, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium diákja, akinek negyvenöt perc alatt sikerült megválaszolnia a szöveghez kapcsolódó kérdéseket. A Budapesti Gazdasági Főiskola turizmus-vendéglátás szakára készülő érettségiző is az érvelési feladatot választotta a szövegalkotási résznél.
„Sokkal több ötletem volt ehhez a feladathoz, nem beszélve arról, hogy gyerekkorom óta szeretek olvasni, és a slow mozgalomról is hallottam már” - mondta. A diák a lassú olvasás mellett érvelt, a szépirodalmi példák mellett a népszerű irodalomból és a tudományos irodalomből is merített ötleteket. Alexandra szerint – aki a vizsga vége előtt egy órával már beadta a feladatlapokat – azokat, akik az előző évek feladatlapjaival gyakoroltak, nem érhette nagy meglepetés az érettségin.
"Nagyon könnyű volt"
„Az előző évekhez képest nagyon könnyű volt” - nyilatkozta az eduline-nak Pálinkás Anna, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium diákja, aki szintén az előző évek feladatlapjait oldotta meg gyakorlásképpen. Az értelmezési rész megoldására szerinte bőven volt idejük, a szövegalkotási feladatok közül pedig – az osztálytársai többségéhez hasonlóan – az érvelést választotta. „A lassú olvasás mellett érveltem, és hamar a végére is értem a feladatoknak, egy órával hamarabb be tudtam adni a vizsgalapot” - tette hozzá az érettségiző, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem pszichológia szakára adta be jelentkezését.
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk: a középszinten érettségizőknek egy Veszelszki Ágnes-tanulmány részletét kell elolvasniuk és értelmezniük 60 perc alatt - a szöveg a "digilektusról", a netnyelvről, az sms-ekben és e-mailekben használt rövidítésekről, az internetes nyelv jellemzőiről szól.
A középszintű vizsga szövegalkotási részében Márai Sándor Füveskönyvének egy részlete alapján kellett érvelniük a "lassú olvasás", vagyis a slow reading mellett vagy ellen. Választhatták a novellaelemzést is, Bródy Sándor Kaál Samu című művét kellett elolvasniuk és elemezniük. Azok pedig, akik a verselemzésben jobbak, összehasonlíthatták Berzsenyi Dániel Életfilozófia, illetve Arany János Visszatekintés című művét.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
