"Ehhez képest a magyar nagyon könnyű volt" - diákok a matekérettségiről

Az utolsó három feladat közül a térgeometriás példát hagyta ki az eduline által megkérdezett diákok többsége - az érettségizőknek így is kevés idejük volt a vizsga második részére. Vizsgázókat kérdeztünk a középszintű matekérettségiről.

  • Eduline

Túry Gergely

A középszintű érettségi szaktanáraink által elkészített, nem hivatalos megoldásait itt találjátok: az első rész és a második rész.

“Az első rész nagyon könnyű volt, a második része nagyon nehéz” – mondta az eduline-nak Kocsis Martin, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium végzőse, aki a Budapesti Corvinus Egyetem politológia szakára készül, de matematikából is egy erős négyesre, 80 százalék körüli eredményre számít.

„Az utolsó három feladatból a statisztikás nagyon nehéz volt, de megcsináltam. A legutolsót hagytam ki, mert túl sok minden egyvelege volt, nem is nagyon értettem elsőre, és már időm sem maradt volna rá” - tette hozzá.

Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumba járó Pálinkás Anna is ezt mondta az eduline-nak: “nagyon-nagyon könnyű volt az első része, viszont a következőben végig kellett írnom az egész időt, átnézni már nem is tudtam.” Az első rész alapján 90 százalékos eredményre számított, a gráfokat például a legkönnyebb feladatnak tartotta. A második rész után már örül, ha 70-80 százalékot elért. "A 16-os feladatot nem választottam, egyrészt a másik kettő jobban ment, másrészt féltem, hogy ha a geometriásban valamit elrontok, akkor több pontot is veszíthetek" - tette hozzá.

Feladatsorok és megoldások az eduline-on

Az eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, iratkozzatok fel hírlevelünkre, vagy lájkoljátok Facebook-oldalunkat. Az érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

A budapesti Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola végzőse, Sorosinszki Szabina szerint is nehéz volt az idei matekérettségi: az első rész még nem annyira, de a második nagyon. “Ehhez képest a tegnapi magyar nagyon könnyű volt” – tette hozzá.

“Én a 16-os feladatot hagytam ki, azt éreztem a legnehezebbnek, a másik kettőt jobban is értettem. De volt olyan osztálytársam, aki a 17-es statisztikás feladatot hagyta ki” – mondta az eduline-nak.

Szabó Mercédesz, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium végzőse szerint az előző évekhez képest nagyon nehéz volt az írásbeli második része, és az idő is kevés volt, ezért csak hármas-négyes eredményre számít. Neki sem volt már ideje ellenőrizni a megoldásait.

“Az utolsó három feladat közül a 18-ast és a 17-est választottam, a statisztikát és a kombinatorikát. Először a 16-os térgeometriába kezdtem bele, de menet közben rájöttem, hogy nem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnt, emiatt nem is volt elég időm befejezni a másik kettőt” - magyarázta.

A középszinten érettségizőknek az első, rövid kérdésekből álló részre 45 percük volt, a második, hosszabb feladatokat tartalmazó részt 135 perc alatt kellett megoldaniuk. A második rész utolsó három kérdése közül kettőt választhattak.

A matematikaérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.