"Ehhez képest a magyar nagyon könnyű volt" - diákok a matekérettségiről

Az utolsó három feladat közül a térgeometriás példát hagyta ki az eduline által megkérdezett diákok többsége - az érettségizőknek így is kevés idejük volt a vizsga második részére. Vizsgázókat kérdeztünk a középszintű matekérettségiről.

  • Eduline

Túry Gergely

A középszintű érettségi szaktanáraink által elkészített, nem hivatalos megoldásait itt találjátok: az első rész és a második rész.

“Az első rész nagyon könnyű volt, a második része nagyon nehéz” – mondta az eduline-nak Kocsis Martin, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium végzőse, aki a Budapesti Corvinus Egyetem politológia szakára készül, de matematikából is egy erős négyesre, 80 százalék körüli eredményre számít.

„Az utolsó három feladatból a statisztikás nagyon nehéz volt, de megcsináltam. A legutolsót hagytam ki, mert túl sok minden egyvelege volt, nem is nagyon értettem elsőre, és már időm sem maradt volna rá” - tette hozzá.

Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumba járó Pálinkás Anna is ezt mondta az eduline-nak: “nagyon-nagyon könnyű volt az első része, viszont a következőben végig kellett írnom az egész időt, átnézni már nem is tudtam.” Az első rész alapján 90 százalékos eredményre számított, a gráfokat például a legkönnyebb feladatnak tartotta. A második rész után már örül, ha 70-80 százalékot elért. "A 16-os feladatot nem választottam, egyrészt a másik kettő jobban ment, másrészt féltem, hogy ha a geometriásban valamit elrontok, akkor több pontot is veszíthetek" - tette hozzá.

Feladatsorok és megoldások az eduline-on

Az eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, iratkozzatok fel hírlevelünkre, vagy lájkoljátok Facebook-oldalunkat. Az érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

A budapesti Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola végzőse, Sorosinszki Szabina szerint is nehéz volt az idei matekérettségi: az első rész még nem annyira, de a második nagyon. “Ehhez képest a tegnapi magyar nagyon könnyű volt” – tette hozzá.

“Én a 16-os feladatot hagytam ki, azt éreztem a legnehezebbnek, a másik kettőt jobban is értettem. De volt olyan osztálytársam, aki a 17-es statisztikás feladatot hagyta ki” – mondta az eduline-nak.

Szabó Mercédesz, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium végzőse szerint az előző évekhez képest nagyon nehéz volt az írásbeli második része, és az idő is kevés volt, ezért csak hármas-négyes eredményre számít. Neki sem volt már ideje ellenőrizni a megoldásait.

“Az utolsó három feladat közül a 18-ast és a 17-est választottam, a statisztikát és a kombinatorikát. Először a 16-os térgeometriába kezdtem bele, de menet közben rájöttem, hogy nem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnt, emiatt nem is volt elég időm befejezni a másik kettőt” - magyarázta.

A középszinten érettségizőknek az első, rövid kérdésekből álló részre 45 percük volt, a második, hosszabb feladatokat tartalmazó részt 135 perc alatt kellett megoldaniuk. A második rész utolsó három kérdése közül kettőt választhattak.

A matematikaérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.