Friss infó: Nagy Imréről és 1956-ról is kaptak feladatot a diákok a töriérettségin

A középkori egyházról, az ipari forradalomról, Hunyadi Mátyásról, a középkori Magyarországról, Kossuth programjáról...

  • Eduline
Túry Gergely

A középkori egyházról, az ipari forradalomról, Hunyadi Mátyásról, a középkori Magyarországról, Kossuth programjáról, 1956-ról és Nagy Imréről is írhatnak esszét a történelemből középszinten érettségizők - tudta meg az eduline.

A középszintű töriérettségi két részből áll: először 10-12 rövid feladatot kell megoldani, ezek a szaknyelv ismeretét, a tárgyi tudást (évszámok, nevek, topográfia) ellenőrzik, általában szövegeket, képeket vagy diagramokat kell értelmezni.

Itt van a középszintű töriérettségi hivatalos megoldása.

Itt van az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása.

Itt van a középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldása!

Itt van a középszintű töriérettségi második részének nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldása.

Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a töriérettségiről - a vizsga után jövünk a nem hivatalos megoldásokkal!

Bejött az érettségizők tippje, de becsapós feladat is van a törivizsgán - itt az első tanári értékelés a töriérettségiről

EU, nyugdíjrendszer, kapitalista világgazdaság és 1956 az emelt szintű töriérettségin

Hoffmann Rózsa kedvencéről is írhatnak esszét a diákok a töriérettségin

A második rész nyolc esszéfeladata közül hármat kell kiválasztani és megoldani: egy témának az egyetemes történelemhez kell kapcsolódnia, kettőnek pedig a magyar történelem megadott korszakaihoz. Utóbbi két téma közül az egyikről rövidebb (70-90 szavas), a másikról pedig hosszabb (150-160 szavas) fogalmazást kell írni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.