Aki jól tudta a forrásokat értelmezni, és használta az atlaszt, tárgyi tudás nélkül meg tudta szerezni a kettest a töriérettségin, hibátlan megoldás azonban kevés lesz - mondták az eduline által megkérdezett szaktanárok a középszintű töriérettségiről.
„Nagy meglepetés nem érhette a diákokat, középkori városokról szóló kérdések például minden évben vannak a középszintű írásbelin, mindig van egy Árpád-házi vagy egy vegyesházi király, az idén például Károly Róbert gazdasági reformjáról kaptak feladatot a diákok. A XIX. századi politikai eszmék, valamint az 1848/49-es szabadságharc is minden évben előkerül, ez sem okozhatott gondot” – mondta az eduline-nak Szabó Roland, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium szaktanára. Hozzátette: az első feladat Mezopotámiára vonatkozott, nem volt nehéz, de az érettségizők általában arra számítanak, hogy az ókori görögökről vagy rómaiakról lesznek kérdések.
A töritanár szerint a diákok egy részének valószínűleg a közép-európai régió rendszerváltás utáni gazdasági teljesítményére vonatkozó feladattal volt problémája – elsősorban a feladat „D” részével. „A 12-es feladat a helyi önkormányzatokról szólt, ezt a témát nem szokták szeretni a középiskolások, de a feladat nem volt bonyolult, így a nagy részük valószínűleg jól oldotta meg” – magyarázta.
Itt van a középszintű töriérettségi hivatalos megoldása.
Itt van az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása.
Az emelt szintű töriérettségi első részének feladatairól itt olvashattok.
1956 és Nagy Imre a középszintű töriérettségi második részében - friss infók
„Aki 100 százalékos dolgozatot akart írni, annak nehéz dolga volt, mert nagyon sok feladatban voltak buktatók. Persze voltak egészen triviális részek is, ahol csak le kellett olvasni a választ a térképről. Egy kicsit elgondolkodtatóbbak voltak a feladatok, mint tavaly vagy tavalyelőtt, viszont ami meglepő volt, hogy a középszintű érettségi első részében egyetlen évszámot sem kértek a vizsgázóktól” – mondta az eduline-nak Mozsolics Péter, a Studium Generale Történelem Szekciójának vezetője. A Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos érettségi-előkészítőjének oktatója a könnyebbek közé sorolta az 1848/49-es szabadságharcról, valamint a XIX. századi politikai eszmékről szóló kérdéseket.
„A közép-európai országok gazdaságához kapcsolódó feladat meglepő volt, a földrajzérettségin is megállta volna a helyét, tárgyi tudás nem kellett hozzá. A 2-es feladat C része pedig kifejezetten problémás volt. A helyi önkormányzatok működéséről szóló 12-es feladat is becsapós, alaposan el kellett olvasni a szöveget. Nem vagyok biztos abban, hogy ezt a témát a középiskolákban részletesen veszik” – magyarázta, hozzátéve: három feladat is volt az első részben, amely az 1990 utáni időszakhoz kapcsolódik.
Esszéfeladatok: az invesztitúraharc a favorit?
Szabó Roland szerint az egyetemes történelmi témák közül az invesztitúraharc lesz a népszerűbb, „jól megfogható téma, míg a másik feladat az ipari forradalom egy speciális momentumára, szeletére kérdez rá” . „Egyébként is tipikus hiba szokott lenni a középszintű érettségin, hogy a diákok nem a megadott témáról írnak. Ezeknek az esszéfeladatoknak az a lényege, hogy egy témakör megadott momentumát kell jól körbejárni” – magyarázza az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium tanára, hozzátéve: fontos, hogy a vizsgázóknak térben és időben is el kell helyezni a témát, ha ezt nem teszik, értékes pontokat fognak veszíteni.
„Az is fontos, hogy a forrás csak kiindulópont, nem azt kell felsorolni, hogy mi áll a szövegben, vagy milyen adatok szerepelnek az ábrán, hanem azokból kell következtetéseket levonni. Az is probléma, ha a diákok egyáltalán nem használják a forrásokat, ezért négy pontot vonnak le a javítók” – tette hozzá. A szaktanár szerint a végzősök a gazdasági és a népesedéssel kapcsolatos témákat kevésbé szeretik, „a politikatörténet és a hadtörténet sokkal jobban szokott menni nekik”, ezért a 20. feladatot valószínűleg kevesen választották, „pedig nagyon ötletes választás volt a Kosztolányi-mű”.
Mozsolics Péter, a Studium Generale szekcióvezetője szerint az esszéfeladatok korrektek voltak, igaz, voltak olyan témák, amelyeknél a forrást alig lehetett használni. „A magyar témák közül Hunyadi és Kossuth is könnyű volt, Kossuth egyébként is fontos téma, számítani lehetett rá. A 20-as feladatot valószínűleg nagyon kevesen választották, mert tipikusan ez az a téma, amelyet nem vesznek át alaposan a tanárok” – magyarázta, hozzátéve: a rövid esszék közül a tatárjárás és a dualizmus kori ipar lehetett a legnépszerűbb, az 1956-os témát valószínűleg azért választották kevesebben, mert Nagy Imre szerepéről kellett írni, ez pedig nehéz feladat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
