Nagy változás vár az egyetemistákra: mindenki tudását tesztelik

2015-től felmérnék a felsőoktatásba belépő, illetve a végzős hallgatók kompetenciáit: az eredmények határoznák meg, kinek kell felzárkóztató kurzusra járnia. A felsőoktatási államtitkárság a lemorzsolódási arány tízszázalékos csökkenését várja az intézkedéstől. Íme, a részletek.

  • Eduline
Shutterstock

A két kompetenciateszt célja egyrészt annak felmérése lenne, hogy mennyit fejlődtek a hallgatók a képzés ideje alatt, másrészt így kiszűrhetik azokat az elsőéveseket, akik könnyen elbuknának a vizsgákon - olvasható az új felsőoktatási koncepcióban.

A dokumentum szerint a képzés kezdetén és befejezésekor is "szükséges vizsgálni a hallgatók általános kompetenciaszintjét, hogy világossá váljon, az adott képzés milyen mértékben járult hozzá a hallgatói készségek és ismeretek fejlesztéséhez".

A lemorzsolódás jelenlegi, 35 százalékos arányát 2020-ra 25 százalékra csökkentené a felsőoktatási államtitkárság: a kompetenciamérés eredménye alapján az alsó harmadba tartozó hallgatóknak ezért felzárkóztató kurzusokat hirdetnének meg "a lemorzsolódás csökkentése és az adott szakon szükséges speciális ismeretek szintjének javítása érdekében". Palkovics László felsőoktatási államtitkár is arról beszélt egy kedden megjelent interjúban, hogy így már a képzés elején kiderülne, hogyan kell segíteni a hallgatókat.

A kompetenciamérés bevezetéséhez módosítani kell a felsőoktatási törvényt. A stratégiát december 5-én tárgyalja a Felsőoktatási Kerekasztal, ezután kerülhet a kormány elé.

Az új felsőoktatási koncepcióról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok, az intézménytípusokról szóló cikkünket pedig itt találjátok. A felvételi rendszer átalakításáról itt, a gazdasági képzésekéről itt, az orvos- és egészségtudományi képzések változásairól pedig itt olvashattok. Könnyebb lesz elveszíteni az állami ösztöndíjat: cikkünket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.