455 - ez lesz a bűvös határ a 2014-es felvételin, legalábbis a kommunikáció szakon. Azokon a népszerű képzéseken ugyanis, amelyek közé a kommunikáció- és médiatudomány tartozik, a következő évre is központi ponthatárt állapított meg az erőforrás-minisztérium.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter múlt héten írta alá azt a részmegállapodást, amely leszögezi: minden szakon lesznek állami ösztöndíjas helyek. Azoknak azonban, akik a tizenhat népszerű, már a 2013-as felvételin is kakukktojásként kezelt szak egyikére szeretnének bekerülni, és nem akarnak fizetni a tanulmányaikért, a központilag meghatározott ponthatárt kell elérniük. A kommunikáció szakon ez 455 lesz.
A 2013-as évhez képest "barátságosabb" a ponthatár: akkor 470 pontot kellett volna elérniük a felvételizőknek (a maximális 500 pontból) - ez minden 2012-es ponthatárnál magasabb volt, akkor ugyanis 431 és 454 közötti bejutási küszöb volt a nagyobb egyetemeken.
A kormány nem titkolt célja az volt, hogy más irányba - elsősorban műszaki-természettudományos képzésekre - terelje az elsőhelyes jelentkezők számát. Ez sikerült is. Míg 2012-ben 2050-en, 2013-ban már csak 824-en jelentkeztek kommunikáció szakra, a 2013-as ponthatárt végül lejjebb szállították 455-re.
552 elsőévesből még így is mindössze huszonöten kezdhették meg támogatott formában a tanulmányaikat, annak ellenére, hogy a kormány azt vállalta: törekszik arra, hogy a tizenhat szakon is a hallgatók 10-20 százaléka tanulhasson állami ösztöndíjjal - ezt egyébként a mostani részmegállapodás is tartalmazza.
Ha marad a 455-ös ponthatár, az idei felvételin sem kerülnek majd be sokkal többen állami ösztöndíjas képzésre. 2012-ben a Budapesti Corvinus Egyetemre 454-es ponthatár mellett tizennyolcan kerültek be támogatott képzésre (2013-ban tizenhárman).
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is 449 volt a ponthatár 2012-ben: az ELTE-re akkor harmincegyen, a BME-re pedig kilencen kerültek be. 2013-ban, a 455-ös minimum mellett viszont az ELTE-n már csak öten kezdhették meg állami ösztöndíjas formában a tanulmányaikat, a BME-re jelentkezők közül viszont senki nem érte el a támogatott képzés ponthatárát.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
