2013-ban sem lesz könnyű dolguk a kommunikáció szakra felvételizőknek

455 - ez lesz a bűvös határ a 2014-es felvételin, legalábbis a kommunikáció szakon. Azokon a népszerű képzéseken ugyanis, amelyek közé a kommunikáció- és médiatudomány tartozik, a következő évre is központi ponthatárt állapított meg az erőforrás-minisztérium.

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter múlt héten írta alá azt a részmegállapodást, amely leszögezi: minden szakon lesznek állami ösztöndíjas helyek. Azoknak azonban, akik a tizenhat népszerű, már a 2013-as felvételin is kakukktojásként kezelt szak egyikére szeretnének bekerülni, és nem akarnak fizetni a tanulmányaikért, a központilag meghatározott ponthatárt kell elérniük. A kommunikáció szakon ez 455 lesz.

A 2013-as évhez képest "barátságosabb" a ponthatár: akkor 470 pontot kellett volna elérniük a felvételizőknek (a maximális 500 pontból) - ez minden 2012-es ponthatárnál magasabb volt, akkor ugyanis 431 és 454 közötti bejutási küszöb volt a nagyobb egyetemeken.

A kormány nem titkolt célja az volt, hogy más irányba - elsősorban műszaki-természettudományos képzésekre - terelje az elsőhelyes jelentkezők számát. Ez sikerült is. Míg 2012-ben 2050-en, 2013-ban már csak 824-en jelentkeztek kommunikáció szakra, a 2013-as ponthatárt végül lejjebb szállították 455-re.

552 elsőévesből még így is mindössze huszonöten kezdhették meg támogatott formában a tanulmányaikat, annak ellenére, hogy a kormány azt vállalta: törekszik arra, hogy a tizenhat szakon is a hallgatók 10-20 százaléka tanulhasson állami ösztöndíjjal - ezt egyébként a mostani részmegállapodás is tartalmazza.

Ha marad a 455-ös ponthatár, az idei felvételin sem kerülnek majd be sokkal többen állami ösztöndíjas képzésre. 2012-ben a Budapesti Corvinus Egyetemre 454-es ponthatár mellett tizennyolcan kerültek be támogatott képzésre (2013-ban tizenhárman).

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is 449 volt a ponthatár 2012-ben: az ELTE-re akkor harmincegyen, a BME-re pedig kilencen kerültek be. 2013-ban, a 455-ös minimum mellett viszont az ELTE-n már csak öten kezdhették meg állami ösztöndíjas formában a tanulmányaikat, a BME-re jelentkezők közül viszont senki nem érte el a támogatott képzés ponthatárát.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.