455 - ez lesz a bűvös határ a 2014-es felvételin, legalábbis a kommunikáció szakon. Azokon a népszerű képzéseken ugyanis, amelyek közé a kommunikáció- és médiatudomány tartozik, a következő évre is központi ponthatárt állapított meg az erőforrás-minisztérium.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter múlt héten írta alá azt a részmegállapodást, amely leszögezi: minden szakon lesznek állami ösztöndíjas helyek. Azoknak azonban, akik a tizenhat népszerű, már a 2013-as felvételin is kakukktojásként kezelt szak egyikére szeretnének bekerülni, és nem akarnak fizetni a tanulmányaikért, a központilag meghatározott ponthatárt kell elérniük. A kommunikáció szakon ez 455 lesz.
A 2013-as évhez képest "barátságosabb" a ponthatár: akkor 470 pontot kellett volna elérniük a felvételizőknek (a maximális 500 pontból) - ez minden 2012-es ponthatárnál magasabb volt, akkor ugyanis 431 és 454 közötti bejutási küszöb volt a nagyobb egyetemeken.
A kormány nem titkolt célja az volt, hogy más irányba - elsősorban műszaki-természettudományos képzésekre - terelje az elsőhelyes jelentkezők számát. Ez sikerült is. Míg 2012-ben 2050-en, 2013-ban már csak 824-en jelentkeztek kommunikáció szakra, a 2013-as ponthatárt végül lejjebb szállították 455-re.
552 elsőévesből még így is mindössze huszonöten kezdhették meg támogatott formában a tanulmányaikat, annak ellenére, hogy a kormány azt vállalta: törekszik arra, hogy a tizenhat szakon is a hallgatók 10-20 százaléka tanulhasson állami ösztöndíjjal - ezt egyébként a mostani részmegállapodás is tartalmazza.
Ha marad a 455-ös ponthatár, az idei felvételin sem kerülnek majd be sokkal többen állami ösztöndíjas képzésre. 2012-ben a Budapesti Corvinus Egyetemre 454-es ponthatár mellett tizennyolcan kerültek be támogatott képzésre (2013-ban tizenhárman).
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is 449 volt a ponthatár 2012-ben: az ELTE-re akkor harmincegyen, a BME-re pedig kilencen kerültek be. 2013-ban, a 455-ös minimum mellett viszont az ELTE-n már csak öten kezdhették meg állami ösztöndíjas formában a tanulmányaikat, a BME-re jelentkezők közül viszont senki nem érte el a támogatott képzés ponthatárát.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
