455 - ez lesz a bűvös határ a 2014-es felvételin, legalábbis a kommunikáció szakon. Azokon a népszerű képzéseken ugyanis, amelyek közé a kommunikáció- és médiatudomány tartozik, a következő évre is központi ponthatárt állapított meg az erőforrás-minisztérium.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter múlt héten írta alá azt a részmegállapodást, amely leszögezi: minden szakon lesznek állami ösztöndíjas helyek. Azoknak azonban, akik a tizenhat népszerű, már a 2013-as felvételin is kakukktojásként kezelt szak egyikére szeretnének bekerülni, és nem akarnak fizetni a tanulmányaikért, a központilag meghatározott ponthatárt kell elérniük. A kommunikáció szakon ez 455 lesz.
A 2013-as évhez képest "barátságosabb" a ponthatár: akkor 470 pontot kellett volna elérniük a felvételizőknek (a maximális 500 pontból) - ez minden 2012-es ponthatárnál magasabb volt, akkor ugyanis 431 és 454 közötti bejutási küszöb volt a nagyobb egyetemeken.
A kormány nem titkolt célja az volt, hogy más irányba - elsősorban műszaki-természettudományos képzésekre - terelje az elsőhelyes jelentkezők számát. Ez sikerült is. Míg 2012-ben 2050-en, 2013-ban már csak 824-en jelentkeztek kommunikáció szakra, a 2013-as ponthatárt végül lejjebb szállították 455-re.
552 elsőévesből még így is mindössze huszonöten kezdhették meg támogatott formában a tanulmányaikat, annak ellenére, hogy a kormány azt vállalta: törekszik arra, hogy a tizenhat szakon is a hallgatók 10-20 százaléka tanulhasson állami ösztöndíjjal - ezt egyébként a mostani részmegállapodás is tartalmazza.
Ha marad a 455-ös ponthatár, az idei felvételin sem kerülnek majd be sokkal többen állami ösztöndíjas képzésre. 2012-ben a Budapesti Corvinus Egyetemre 454-es ponthatár mellett tizennyolcan kerültek be támogatott képzésre (2013-ban tizenhárman).
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is 449 volt a ponthatár 2012-ben: az ELTE-re akkor harmincegyen, a BME-re pedig kilencen kerültek be. 2013-ban, a 455-ös minimum mellett viszont az ELTE-n már csak öten kezdhették meg állami ösztöndíjas formában a tanulmányaikat, a BME-re jelentkezők közül viszont senki nem érte el a támogatott képzés ponthatárát.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
