2013-ban sem lesz könnyű dolguk a kommunikáció szakra felvételizőknek

455 - ez lesz a bűvös határ a 2014-es felvételin, legalábbis a kommunikáció szakon. Azokon a népszerű képzéseken ugyanis, amelyek közé a kommunikáció- és médiatudomány tartozik, a következő évre is központi ponthatárt állapított meg az erőforrás-minisztérium.

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter múlt héten írta alá azt a részmegállapodást, amely leszögezi: minden szakon lesznek állami ösztöndíjas helyek. Azoknak azonban, akik a tizenhat népszerű, már a 2013-as felvételin is kakukktojásként kezelt szak egyikére szeretnének bekerülni, és nem akarnak fizetni a tanulmányaikért, a központilag meghatározott ponthatárt kell elérniük. A kommunikáció szakon ez 455 lesz.

A 2013-as évhez képest "barátságosabb" a ponthatár: akkor 470 pontot kellett volna elérniük a felvételizőknek (a maximális 500 pontból) - ez minden 2012-es ponthatárnál magasabb volt, akkor ugyanis 431 és 454 közötti bejutási küszöb volt a nagyobb egyetemeken.

A kormány nem titkolt célja az volt, hogy más irányba - elsősorban műszaki-természettudományos képzésekre - terelje az elsőhelyes jelentkezők számát. Ez sikerült is. Míg 2012-ben 2050-en, 2013-ban már csak 824-en jelentkeztek kommunikáció szakra, a 2013-as ponthatárt végül lejjebb szállították 455-re.

552 elsőévesből még így is mindössze huszonöten kezdhették meg támogatott formában a tanulmányaikat, annak ellenére, hogy a kormány azt vállalta: törekszik arra, hogy a tizenhat szakon is a hallgatók 10-20 százaléka tanulhasson állami ösztöndíjjal - ezt egyébként a mostani részmegállapodás is tartalmazza.

Ha marad a 455-ös ponthatár, az idei felvételin sem kerülnek majd be sokkal többen állami ösztöndíjas képzésre. 2012-ben a Budapesti Corvinus Egyetemre 454-es ponthatár mellett tizennyolcan kerültek be támogatott képzésre (2013-ban tizenhárman).

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is 449 volt a ponthatár 2012-ben: az ELTE-re akkor harmincegyen, a BME-re pedig kilencen kerültek be. 2013-ban, a 455-ös minimum mellett viszont az ELTE-n már csak öten kezdhették meg állami ösztöndíjas formában a tanulmányaikat, a BME-re jelentkezők közül viszont senki nem érte el a támogatott képzés ponthatárát.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.