Rossz hír a felvételizőknek: csak ezek a diákok jelentkezhetnek a pótfelvételire

Két hét múlva kiderül, ki került be egyetemre, főiskolára - akinek pedig nem jött össze az idei felvételi, az a 2018-as pótfelvételin próbálkozhat majd.

  • Eduline
Fülöp Máté

Bár a 2018-as pótfelvételi kiírása - érthető módon - még nem jelent meg, a legfontosabb szabályok alighanem idén sem változnak.

A pótfelvételire csak azok jelentkezhetnek, akik az idei általános felvételire egyáltalán nem jelentkeztek, vagy egyetlen szakra sem kerültek be.

Vagyis abban az esetben nem próbálkozhattok a pótfelvételin, ha bejutottatok például a negyedik helyen megjelölt szakra, de meggondoltátok magatokat, és mégsem oda szeretnétek beiratkozni.

A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Ilyenek a 2018-as felvételi pontszámítási szabályai: mennyit érnek a középiskolai jegyek?

Ezekben a napokban valószínűleg minden felvételiző újra átszámolja a pontjait - de mennyit érnek a középiskolai jegyek? Az egyetemre vagy főiskolára jelentkezőknek először az öt fő tantárgyból szerzett − utolsó két év végi − érdemjegyeket kell összeadniuk, majd megduplázniuk.

Ilyenek a 2018-as felvételi pontszámítási szabályai: mennyit érnek az érettségi eredmények?

Hány pontot érnek a 2018-as felvételin az érettségi eredmények? Kalkuláljatok velünk. A tanulmányi pontszámhoz ( erről ebben a cikkünkben írtunk) kell hozzáadni a négy kötelező és egy szabadon választható tárgy százalékos eredményének átlagát. Természetesen egész számra kerekítve. Például egy felvételiző magyarból 67, matematikából 87 százalékos érettségit szerzett, történelemből 91, angol nyelvből 85, a választott tantárgyból, franciából pedig 78 százalékot szerzett.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.