Két hét múlva kiderül, ki került be egyetemre, főiskolára - akinek pedig nem jött össze az idei felvételi, az a 2018-as pótfelvételin próbálkozhat majd.
Bár a 2018-as pótfelvételi kiírása - érthető módon - még nem jelent meg, a legfontosabb szabályok alighanem idén sem változnak.
A pótfelvételire csak azok jelentkezhetnek, akik az idei általános felvételire egyáltalán nem jelentkeztek, vagy egyetlen szakra sem kerültek be.
Vagyis abban az esetben nem próbálkozhattok a pótfelvételin, ha bejutottatok például a negyedik helyen megjelölt szakra, de meggondoltátok magatokat, és mégsem oda szeretnétek beiratkozni.
A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Ilyenek a 2018-as felvételi pontszámítási szabályai: mennyit érnek a középiskolai jegyek?
Ezekben a napokban valószínűleg minden felvételiző újra átszámolja a pontjait - de mennyit érnek a középiskolai jegyek? Az egyetemre vagy főiskolára jelentkezőknek először az öt fő tantárgyból szerzett − utolsó két év végi − érdemjegyeket kell összeadniuk, majd megduplázniuk.
Ilyenek a 2018-as felvételi pontszámítási szabályai: mennyit érnek az érettségi eredmények?
Hány pontot érnek a 2018-as felvételin az érettségi eredmények? Kalkuláljatok velünk. A tanulmányi pontszámhoz ( erről ebben a cikkünkben írtunk) kell hozzáadni a négy kötelező és egy szabadon választható tárgy százalékos eredményének átlagát. Természetesen egész számra kerekítve. Például egy felvételiző magyarból 67, matematikából 87 százalékos érettségit szerzett, történelemből 91, angol nyelvből 85, a választott tantárgyból, franciából pedig 78 százalékot szerzett.
Idén különösen a társadalomtudományi, bölcsészeti, és pedagógusképzési területeken várható létszámcsökkenés, de nagy a különbség az előző kormányzat által jobban és kevésbé szívlelt egyetemek között.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
