Elkezdtetek tanulni a szóbeli magyarérettségire, de nincs meg minden tétel? Ma olyan oldalakat ajánlunk nektek, ahol kidolgozott tételeket találtok.
Tételek a YouTube-on
A Nemzedékek Tudása Akadémia videóival ingyen készülhettek a középszintű érettségire. Minden tárgyhoz 10-12 videót készítettek - ezekben összefoglalták a főbb érettségi témaköröket.
A 15 perces videóórákat három budapesti gimnázium vezetőtanára tartja, minden videó végén megtaláljátok az előadás rövid vázlatát is. Az egyes vázlatpontokra kattintva visszamehettek ahhoz a részhez, amelyet szeretnétek még egyszer átismételni.
Érettségi.com
Az erettsegi.com-on több száz kidolgozott tételt találtok irodalomból és nyelvtanból - a magyar irodalom mellett a világirodalomból is több tucat tételt töltöttek fel. A tételeket kinyomtathatjátok, elküldhetitek az osztálytársaitoknak, lementhetitek a gépetekre.
Fazekas Enciklopédia
Az eduline által megkérdezett magyartanár szerint a tételkidolgozáshoz a Fazekas Enciklopédiát, illetve a magyar-irodalom.elte.hu/sulinet oldalt érdemes böngészni, ahol Arany János, József Attila, Petőfi Sándor életművéről olvashattok, de műelemzések és gyakorlófeladatok is vannak.
Tételek a Facebookon
A Diákhitel végzős középiskolásoknak indított érettségi-előkészítőt a Facebookon. Hetente öt középszintű, szóbeli irodalomtétellel jelentkeznek - itt nem videókból tanulhattok, hanem facebookos timeline-okról. Nincs más teendőtök, mint lájkolni az applikációt, és indulhat a tanulás.
Mivel az egyes tételekhez kapcsolódó eseményeket kronológiai sorrendben mutatják be, a böngészést az oldal aljáról érdemes kezdeni, onnan haladjatok felfelé. Az idővonalon a szerző névjegyére kattintva különböző életeseményeket is találtok.
A 2014-es érettségiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
