Ez lesz a legnehezebb vizsga? Több mint 80 ezren érettségiznek töriből

Ma reggel a történelem közép- és emelt szintű érettségikkel folytatódnak az írásbelik. Az Oktatási Hivatal közlése szerint középszinten 1 254 helyszínen 74 626 vizsgázó, emelt szinten 113 helyszínen 6 372 diák tesz érettségit. A vizsga után az eduline-on megtaláljátok a nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldásokat!

  • Eduline
Túry Gergely

A középszintű töriérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása

Az első rész nem hivatalos megoldása

A második rész nem hivatalos megoldása

Történelemből középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, spanyol, szerb és szlovák nyelven; emelt szinten angol, francia, horvát, német, spanyol, szerb és szlovák nyelven is tesznek vizsgát.

Az elmúlt évek statisztikái azt mutatják, hogy a diákok a matektól és a történelemtől tartanak a legjobban - legalábbis ebből a két tárgyból érik el a legrosszabb eredményt az érettségin.

Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a töriérettségiről - a vizsga után jövünk a nem hivatalos megoldásokkal!

A Nyugat-római birodalom, a reformáció, a török hódítás, az osztrák-magyar kiegyezés, Magyarország XX. századi történelme, a jelenkori népességrobbanás és az ENSZ a töriérettségi első részében.

A Rákosi-korszak, a 60-70-es évek, Németország szerepe az első világháborúban, Szent István és a jobbágyfelszabadítás is esszékérdés a töriérettségi második részében.

Több kérdés elég nehéz, puszta szövegértéssel pedig már nem lehet megoldani a feladatsort - tanári vélemény a középszintű töriérettségi első részéről.

Ezzel felhúzható az eredmény - tanári vélemény a második részről.

Galéria: ma a töriatlasz az érettségizők legjobb barátja

Fellégeztek az eduline-nak nyilatkozó diákok

A történelem középszintű írásbeli vizsgája 180 perces. Az írásbeli vizsga két feladatsorból áll, az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok, valamint a szöveges (kifejtendő) feladatok megoldásából. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Az írásbeli feladatsort mintegy 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat mintegy 50 százalékát a 19. és a 20. század történelme adja.

Vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai történelmi atlasz, amelyről a tanuló gondoskodik, továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.

A történelem vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája 240 perces. Az írásbeli vizsga két feladatsorból áll - egyszerű, rövid választ igénylő feladatok és szöveges - kifejtendő - feladatok. A vizsgázó először az első feladatlapot oldja meg. A vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután kerülhet sor a második feladatlap kiosztására és megoldására.

Az írásbeli feladatsor témáinak megoszlása hasonló a középszinthez. Az összes feladat csaknem felét a 19. és a 20. század történelme adja. A második részhez vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodik, továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít. A feladatok megoldását központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján értékelik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.