Az Oktatási Hivatal adatai szerint az előrehozott érettségik száma az előző évekhez képest a felére, 22 000-re csökkent. Ahogyan arról korábban beszámoltunk: sok, alacsonyabb évfolyamra járó középiskolást érintett rosszul, hogy 2014-től már csak informatikából, latinból és élő idegen nyelvekből tehetnek előrehozott érettségit. Utoljára 2013 őszén lehetett előrehozottan vizsgázni valamennyi tantárgyból.
Pedig a 2005-ben bevezetett vizsgatípus szinte azonnal népszerűvé vált, a rendes érettségi után erre jelentkeztek a legtöbben – leginkább azért, mert aki például a gimnázium második évében befejezte a földrajz vagy a biológia tanulását, nem szívesen vizsgázott ezekből a tárgyakból két év kihagyás után.
Már 2005-ben, vagyis a bevezetés évében 14 ezren döntöttek úgy, hogy egy vagy két tantárgyból tizennyolc éves koruk előtt vizsgáznak. 2008-ban 46 ezren, 2010 májusában pedig 53 ezren választották az előrehozott érettségit. 2011-ben valamivel kevesebben, 40 ezren, 2012-ben pedig 38 ezren vizsgáztak a második vagy a harmadik középiskolai tanévben.
Ilyenek a szabályok
Ha egy vizsgázó korábban eredményes középszintű, előrehozott érettségit tett, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt ebből a tárgyból nem javíthat a korábban elért eredményén.
Ugyanakkor a végzősök a májusi-júniusi vizsgaidőszakban bármilyen olyan tárgyból tehetnek szintemelő vizsgát, amelyből középszintű, előrehozott vizsgaeredménnyel már igen, emelt szintű eredménnyel viszont nem rendelkeznek.
Ha nem sikerült az előrehozott érettségi, a diákok a javító vagy pótló vizsgára csak a rendes érettségi vizsga időszakában jelentkezhetnek - tehát akkor, amikor a többi tárgyból is érettségiznek. Az érettségi legfontosabb változásairól itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
