Több ezer középiskolás járt rosszul az előrehozott érettségi szabályainak szigorításával: 2014-től kevesebb tárgyból lehet előrehozott vizsgát tenni, és azt is csak a tavaszi érettségi szezonban.
Az Oktatási Hivatal adatai szerint az előrehozott érettségik száma az előző évekhez képest a felére, 22 000-re csökkent. Ahogyan arról korábban beszámoltunk: sok, alacsonyabb évfolyamra járó középiskolást érintett rosszul, hogy 2014-től már csak informatikából, latinból és élő idegen nyelvekből tehetnek előrehozott érettségit. Utoljára 2013 őszén lehetett előrehozottan vizsgázni valamennyi tantárgyból.
Pedig a 2005-ben bevezetett vizsgatípus szinte azonnal népszerűvé vált, a rendes érettségi után erre jelentkeztek a legtöbben – leginkább azért, mert aki például a gimnázium második évében befejezte a földrajz vagy a biológia tanulását, nem szívesen vizsgázott ezekből a tárgyakból két év kihagyás után.
Már 2005-ben, vagyis a bevezetés évében 14 ezren döntöttek úgy, hogy egy vagy két tantárgyból tizennyolc éves koruk előtt vizsgáznak. 2008-ban 46 ezren, 2010 májusában pedig 53 ezren választották az előrehozott érettségit. 2011-ben valamivel kevesebben, 40 ezren, 2012-ben pedig 38 ezren vizsgáztak a második vagy a harmadik középiskolai tanévben.
Ilyenek a szabályok
Ha egy vizsgázó korábban eredményes középszintű, előrehozott érettségit tett, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt ebből a tárgyból nem javíthat a korábban elért eredményén.
Ugyanakkor a végzősök a májusi-júniusi vizsgaidőszakban bármilyen olyan tárgyból tehetnek szintemelő vizsgát, amelyből középszintű, előrehozott vizsgaeredménnyel már igen, emelt szintű eredménnyel viszont nem rendelkeznek.
Ha nem sikerült az előrehozott érettségi, a diákok a javító vagy pótló vizsgára csak a rendes érettségi vizsga időszakában jelentkezhetnek - tehát akkor, amikor a többi tárgyból is érettségiznek. Az érettségi legfontosabb változásairól itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
