Ezekkel a középiskolai jegyekkel számolhattok a keresztféléves felvételin

Milyen középiskolai jegyeket vesznek figyelembe a keresztféléves felvételin, ha alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztek?

  • Eduline
MTI / Czeglédi Zsolt

A középiskolai eredményekért a keresztféléves felvételin maximum 100 pontot kaphattok. A következő öt tárgy utolsó két évfolyamon szerzett év végi osztályzatait kell összeadni, majd megszorozni kettővel:

  • magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy választott természettudományos tantárgy.

Fontos tudni, hogy a magyar nyelv és irodalom (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) tantárgy esetében évente a két osztályzat számtani átlagával (kerekítés nélkül) kell számolni.

A 2019-es keresztféléves felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Keresztféléves felvételi: hány ponttal lehet bekerülni az egyetemre, főiskolára?

Keresztféléves felvételivel jelentkeztek egyetemre, főiskolára? Mutatjuk, hogy mi az a minimumponthatár, amely alatt nem kerülhettek be egyetlen képzésre sem.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.