„A számolási feladatok megoldása megy a legnehezebben a hallgatóknak”

A számolási feladatok megoldása, a reakcióegyenletek felírása és kiegészítése megy a legnehezebben az elsőéves...

  • Eduline
Fazekas István

A számolási feladatok megoldása, a reakcióegyenletek felírása és kiegészítése megy a legnehezebben az elsőéves egyetemistáknak – mondta az eduline-nak Bárdos Erzsébet, a Pannon Egyetem Mérnöki Kar Általános és Szervetlen Kémia Tanszékének egyetemi adjunktusa, aki szerint a kémiát leginkább látványos, érdekes kísérletekkel lehet közelebb hozni a középiskolásokhoz.

Az emelt szintű kémiaérettségi feladatsorát és a hivatalos javítókulcsot itt nézhetitek meg.

A középszintű kémiaérettségi feladatsorát és a hivatalos javítókulcsot itt nézhetitek meg.

Nem csak a kémia szakhoz kell kémia

„Környezetmérnöki, biomérnöki, anyagmérnöki és környezettudományi – a vegyészmérnöki és kémia alapszakon kívül – képzéseken is szükség van kémiai ismeretekre” – mondta Bárdos Erzsébet, hozzátéve: a hallgatók egy része azonban gyenge kémiai tudással érkezik az egyetemre, főleg azokra jellemző ez, akik nem kémia vagy vegyészmérnöki szakra felvételiztek. Milyen volt az idei középszintű kémiaérettségi? Itt találjátok legfrissebb cikkeinket, holnap reggel 8-kor pedig jövünk a hivatalos megoldásokkal.

A Pannon Egyetemen ezért minden szakon szintfelmérővel kezdik az első szemesztert az elsőévesek. Azoknak, akik nem teljesítenek megfelelően, hathetes felzárkóztató kurzust indítanak – a középiskolai tananyag átismétlésére, felelevenítésére –, amelynek a végén újra ki kell tölteniük a szintfelmérőt. „Aki a második alkalommal sem éri el a megfelelő pontszámot, nem veheti fel a számolási gyakorlatok tanegységet” – magyarázta. A hat szak hallgatói számára nemcsak ez utóbbi, hanem az általános kémia előadás is kötelező.

Kémia: szeretjük vagy nem szeretjük?

A Pannon Egyetem adjunktusa szerint a hallgatóknak problémát okoz, hogy a legtöbb középiskola már a 10. évfolyam végén befejezi a kémiaoktatást, „amikor egyetemre kerülnek, kétéves lemaradást kell behozniuk. Azok, akik kémia fakultációra jártak, felkészültebben érkeznek”.

„A diákok egy részének már az általános iskola végén elmegy a kedve a kémiától, mert túl száraz az anyag, és kevés a kísérlet. A középiskolában is nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a „mindennapok kémiájára”, hogy lássák a diákok, mennyire fontos része az életünknek a kémia, a vegyipar. Az elvont, nehezen érthető mély részletek helyett érdemesebb lenne globális áttekintést adni a kémiáról, sok-sok izgalmas kísérlettel kiegészítve” – mondta, hozzátéve: a kémiát népszerűsítő programokkal pontosan azt szeretnék bebizonyítani a diákoknak, hogy a kémia érdekes tantárgy.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.