„A számolási feladatok megoldása megy a legnehezebben a hallgatóknak”

A számolási feladatok megoldása, a reakcióegyenletek felírása és kiegészítése megy a legnehezebben az elsőéves...

  • Eduline
Fazekas István

A számolási feladatok megoldása, a reakcióegyenletek felírása és kiegészítése megy a legnehezebben az elsőéves egyetemistáknak – mondta az eduline-nak Bárdos Erzsébet, a Pannon Egyetem Mérnöki Kar Általános és Szervetlen Kémia Tanszékének egyetemi adjunktusa, aki szerint a kémiát leginkább látványos, érdekes kísérletekkel lehet közelebb hozni a középiskolásokhoz.

Az emelt szintű kémiaérettségi feladatsorát és a hivatalos javítókulcsot itt nézhetitek meg.

A középszintű kémiaérettségi feladatsorát és a hivatalos javítókulcsot itt nézhetitek meg.

Nem csak a kémia szakhoz kell kémia

„Környezetmérnöki, biomérnöki, anyagmérnöki és környezettudományi – a vegyészmérnöki és kémia alapszakon kívül – képzéseken is szükség van kémiai ismeretekre” – mondta Bárdos Erzsébet, hozzátéve: a hallgatók egy része azonban gyenge kémiai tudással érkezik az egyetemre, főleg azokra jellemző ez, akik nem kémia vagy vegyészmérnöki szakra felvételiztek. Milyen volt az idei középszintű kémiaérettségi? Itt találjátok legfrissebb cikkeinket, holnap reggel 8-kor pedig jövünk a hivatalos megoldásokkal.

A Pannon Egyetemen ezért minden szakon szintfelmérővel kezdik az első szemesztert az elsőévesek. Azoknak, akik nem teljesítenek megfelelően, hathetes felzárkóztató kurzust indítanak – a középiskolai tananyag átismétlésére, felelevenítésére –, amelynek a végén újra ki kell tölteniük a szintfelmérőt. „Aki a második alkalommal sem éri el a megfelelő pontszámot, nem veheti fel a számolási gyakorlatok tanegységet” – magyarázta. A hat szak hallgatói számára nemcsak ez utóbbi, hanem az általános kémia előadás is kötelező.

Kémia: szeretjük vagy nem szeretjük?

A Pannon Egyetem adjunktusa szerint a hallgatóknak problémát okoz, hogy a legtöbb középiskola már a 10. évfolyam végén befejezi a kémiaoktatást, „amikor egyetemre kerülnek, kétéves lemaradást kell behozniuk. Azok, akik kémia fakultációra jártak, felkészültebben érkeznek”.

„A diákok egy részének már az általános iskola végén elmegy a kedve a kémiától, mert túl száraz az anyag, és kevés a kísérlet. A középiskolában is nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a „mindennapok kémiájára”, hogy lássák a diákok, mennyire fontos része az életünknek a kémia, a vegyipar. Az elvont, nehezen érthető mély részletek helyett érdemesebb lenne globális áttekintést adni a kémiáról, sok-sok izgalmas kísérlettel kiegészítve” – mondta, hozzátéve: a kémiát népszerűsítő programokkal pontosan azt szeretnék bebizonyítani a diákoknak, hogy a kémia érdekes tantárgy.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.