Szövegértés
Az írásbeli magyarérettségi két részből áll: a szövegértési feladatsor megoldására 60 percetek van, míg a szövegalkotásra 180 percet kaptok. Sági Zsuzsanna, a Budai Középiskola magyartanára szerint a szövegértési résznél viszonylag hosszú műrészletet szoktak adni, ezért a hatvan perc nem mindig elég a kérdések megválaszolására.
"A diákoknak nagyon koncentráltan kell olvasniuk, hiszen kettőnél többször nem is nagyon lesz idejük végigmenni a szövegen. Annyi segítségük azért lesz, hogy a szakaszokat megszámozzák, a kérdéseknél pedig feltüntetik, hogy melyik szakaszra vonatkoznak" - magyarázta.
A szaktanár szerint oda kell figyelni arra, hogy pontosan mire kérdeznek rá: ha egy idézetet kell kiírni, akkor ne a saját szavaitokkal fogalmazzatok, hanem másoljátok ki a szöveg megadott részét, viszont ha tömöríteni kell, akkor önállóan kell megfogalmazni a választ. A szövegértési feladatnál a tempón múlik minden, csak akkor értek a feladatok végére, ha gyorsan dolgoztok.
Szövegalkotás
"Nagyon jól kell választani" – figyelmeztet Sági Zsuzsanna, aki az érvelést csak annak ajánlja, akinek jól alátámasztott véleménye van a felvetett kérdésről. A szaktanár szerint a legnehezebb feladat az érvelés, könnyű benne csapongani, így jól gondoljátok meg, hogy valóban ezt dolgozzátok-e ki.
Az írásbelin szinte mindig van novellatétel, így ha valakinek hiányosak a verstani ismeretei, illetve nem szívesen választaná az érvelést, akkor érdemes novellaelemzést írnia. "Itt leginkább arra kell figyelni, hogy az elemzés megfeleljen a feladatban meghatározott szempontoknak, nem szabad sztorit mesélni, az irányoknak világosnak kell lenniük" – mondja a magyartanár, aki szerint azzal lehet a legsúlyosabb hibákat elkövetni, ha az érettségiző nem látja a novella szerkezetét, elvész a történetben, hibás következtetéseket von le. Emellett vigyázni kell a terjedelemre is, ha valaki két oldalnál kevesebbet ír, azt nem lehet értékelni.
A verselemzést annak ajánlja a szaktanár, akinek van affinitása a versekhez, illetve tud képekben gondolkodni. A legjobb helyzetben akkor vannak a diákok, ha ismert verset kell elemezniük, de ha egy ismert szerző ismeretlen művéről van szó, a szerzőt el kell helyezni korban, a művet az életútban, illetve meghatározni, hogy a szerző milyen stílusban alkotta a művet, és mi a jellemző erre a stílusra. Ezután a címet kell értelmezni, valamint meg kell nézni, hogy a vers mennyire felel meg a műfaji követelményeknek. Emellett a vizsgázónak értelmeznie kell a vershelyzetet, a beszédhelyzetet, meg kell találnia a pontos szerkezeti elemeket, felismerni a képrendszert.
Előfordulhat, hogy teljesen ismeretlen szerző művével találkoznak az érettségizők (az emelt szinten vizsgázók rendszeresen kapnak ilyen feladatot), ilyenkor teljesen a szövegre kell hagyatkozni, túl kell lépni azon, hogy az életművet nem tudják tájékozódási pontként használni. "Azt azonban illik felismerni, hogy kortárs, 20. századi, vagy mondjuk barokk költeményről van szó" – tette hozzá Sági Zsuzsanna, aki szerint az érettségizőknek mindig hagynak menekülési útvonalat. Olyan nincs, hogy mind a három feladat teljesen ismeretlen műről szól.
Az írásbelin legfeljebb 100 pontot lehet szerezni (40 pont a szövegértés, 60 pont a szövegalkotás: tartalom 20 pont, megszerkesztettség 20 pont, nyelvi minőség 20 pont. A helyesírásért legfeljebb 15 pont jár, a külalakért 3 pontot lehet levonni.) Aki nem szerez legalább 10 százalékot, nem mehet szóbelizni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
