Már csak pár nap van a magyarérettségiig - mire kell odafigyelni az írásbelin? Szaktanár segítségével összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat az írásbeliről.
Szövegértés
Az írásbeli magyarérettségi két részből áll: a szövegértési feladatsor megoldására 60 percetek van, míg a szövegalkotásra 180 percet kaptok. Sági Zsuzsanna, a Budai Középiskola magyartanára szerint a szövegértési résznél viszonylag hosszú műrészletet szoktak adni, ezért a hatvan perc nem mindig elég a kérdések megválaszolására.
"A diákoknak nagyon koncentráltan kell olvasniuk, hiszen kettőnél többször nem is nagyon lesz idejük végigmenni a szövegen. Annyi segítségük azért lesz, hogy a szakaszokat megszámozzák, a kérdéseknél pedig feltüntetik, hogy melyik szakaszra vonatkoznak" - magyarázta.
A szaktanár szerint oda kell figyelni arra, hogy pontosan mire kérdeznek rá: ha egy idézetet kell kiírni, akkor ne a saját szavaitokkal fogalmazzatok, hanem másoljátok ki a szöveg megadott részét, viszont ha tömöríteni kell, akkor önállóan kell megfogalmazni a választ. A szövegértési feladatnál a tempón múlik minden, csak akkor értek a feladatok végére, ha gyorsan dolgoztok.
Szövegalkotás
"Nagyon jól kell választani" – figyelmeztet Sági Zsuzsanna, aki az érvelést csak annak ajánlja, akinek jól alátámasztott véleménye van a felvetett kérdésről. A szaktanár szerint a legnehezebb feladat az érvelés, könnyű benne csapongani, így jól gondoljátok meg, hogy valóban ezt dolgozzátok-e ki.
Az írásbelin szinte mindig van novellatétel, így ha valakinek hiányosak a verstani ismeretei, illetve nem szívesen választaná az érvelést, akkor érdemes novellaelemzést írnia. "Itt leginkább arra kell figyelni, hogy az elemzés megfeleljen a feladatban meghatározott szempontoknak, nem szabad sztorit mesélni, az irányoknak világosnak kell lenniük" – mondja a magyartanár, aki szerint azzal lehet a legsúlyosabb hibákat elkövetni, ha az érettségiző nem látja a novella szerkezetét, elvész a történetben, hibás következtetéseket von le. Emellett vigyázni kell a terjedelemre is, ha valaki két oldalnál kevesebbet ír, azt nem lehet értékelni.
A verselemzést annak ajánlja a szaktanár, akinek van affinitása a versekhez, illetve tud képekben gondolkodni. A legjobb helyzetben akkor vannak a diákok, ha ismert verset kell elemezniük, de ha egy ismert szerző ismeretlen művéről van szó, a szerzőt el kell helyezni korban, a művet az életútban, illetve meghatározni, hogy a szerző milyen stílusban alkotta a művet, és mi a jellemző erre a stílusra. Ezután a címet kell értelmezni, valamint meg kell nézni, hogy a vers mennyire felel meg a műfaji követelményeknek. Emellett a vizsgázónak értelmeznie kell a vershelyzetet, a beszédhelyzetet, meg kell találnia a pontos szerkezeti elemeket, felismerni a képrendszert.
Előfordulhat, hogy teljesen ismeretlen szerző művével találkoznak az érettségizők (az emelt szinten vizsgázók rendszeresen kapnak ilyen feladatot), ilyenkor teljesen a szövegre kell hagyatkozni, túl kell lépni azon, hogy az életművet nem tudják tájékozódási pontként használni. "Azt azonban illik felismerni, hogy kortárs, 20. századi, vagy mondjuk barokk költeményről van szó" – tette hozzá Sági Zsuzsanna, aki szerint az érettségizőknek mindig hagynak menekülési útvonalat. Olyan nincs, hogy mind a három feladat teljesen ismeretlen műről szól.
Az írásbelin legfeljebb 100 pontot lehet szerezni (40 pont a szövegértés, 60 pont a szövegalkotás: tartalom 20 pont, megszerkesztettség 20 pont, nyelvi minőség 20 pont. A helyesírásért legfeljebb 15 pont jár, a külalakért 3 pontot lehet levonni.) Aki nem szerez legalább 10 százalékot, nem mehet szóbelizni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
