"Erre a szövegszerkesztési tudásra szükség van, akármilyen területen is dolgozik az ember"

Korrekt feladatsort kaptak a diákok a középszintű informatikaérettségin, a feladatsor „lefedi azokat az ismereteket, amelyekre szükség van a mindennapokban, az egyetemi évek alatt, majd a munka során” – mondta az Eduline által megkérdezett egyetemi oktató. A középszintű informatika érettségi nap támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának.

  • Eduline
Pixabay / StockSnap

„Korrekt a feladatsor, színesek a feladatok témái” – mondta az Eduline-nak Dr. Charaf Hassan egyetemi tanár, a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének vezetője a középszintű informatikaérettségiről. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az érettségizőknek idén is négy feladatot kellet megoldaniuk - egy gumiabroncsokról szóló szöveget kellett szerkeszteniük, egy infografikát kell készíteniük a háztartási kiadásokról, egy táblázatot különböző települések vízkeménység-adataiból, valamint egy adatbázis-feladatot is kaptak focistákról.

„Erre a szövegszerkesztési tudásra szükség van, akármilyen területen is dolgozik az ember, mert a digitális korban fontos, hogy egy dokumentum, amelyet kiadunk a kezeink közül, igényesen nézzen ki. Pozitív, hogy a szövegszerkesztési feladat lépésről lépére végigvezette a diákokat azon, hogy milyen betűtípust kell használni, milyen bekezdéseket, milyen stílusokat” – magyarázta. A tanszékvezető egyetemi tanár szerint a középszintű érettségi szövegszerkesztési feladata nem okozhatott meglepetést a diákoknak, klasszikus feladatról van szó. „A második feladat különösen tetszett, szellemes, a háztartási kiadásokról kellett infografikát készíteni, dinamikus tartalmat előállítani” – mondta, hozzátéve: az Excel- és az adatbázis-feladat is a középszintnek megfelelő volt.

Milyen tudásra van szükségük a hallgatóknak?

„Elég sok hallgató érkezik hozzánk úgy, hogy ismer legalább egy programozási nyelvet. Nem feltétlenül a bonyolultabbakat, de nem is ez a lényeg, sokkal inkább az algoritmizálási, az absztrakciós képesség, hogy valaki képes problémamegoldásban gondolkodni. Ez bőven elég” – magyarázta a BME oktatója a programozási ismeretekről, hozzátéve: a matematika az alap, amelyre hosszabb távon építenek, ha emellett valaki megfelel fizikából és rendelkezik a „mindennapi informatikai készségekkel”, akkor jól fog boldogulni az egyetemen.

„Aki informatikus akar lenni, annál a digitális írástudás elvárás. A BSc-képzésen nem tartunk olyan kurzusokat, amelyek a középszintű érettségi témaköreivel foglalkoznak, adottnak tekintjük ezeket az ismereteket. A BProf (üzemmérnök-informatikus képzés – a szerk.) képzésen azonban a mindennapok informatikája című tárgynál éppen azokat a területeket tekintjük át, amelyek a középiskolában valamiért kimaradtak” – magyarázta.

Informatikaérettségi: itt találjátok a legfrissebb infókat

Csütörtökön a középszintű informatikaérettségivel folytatódik az érettségi szezon. Az Eduline-on folyamatosan beszámolunk a feladatokról, diákokat és tanárokat kérdezünk az írásbeliről. A középszintű informatika érettségi nap támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának. 08:00Ebben a percben... ... országszerte megkezdődtek a középszintű informatikavizsgák. 07:40Reméljük, mindenki beért a vizsgára Jöhet az eligazítás a rendszergazdától.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.