"Erre a szövegszerkesztési tudásra szükség van, akármilyen területen is dolgozik az ember"

Korrekt feladatsort kaptak a diákok a középszintű informatikaérettségin, a feladatsor „lefedi azokat az ismereteket, amelyekre szükség van a mindennapokban, az egyetemi évek alatt, majd a munka során” – mondta az Eduline által megkérdezett egyetemi oktató. A középszintű informatika érettségi nap támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának.

  • Eduline
Pixabay / StockSnap

„Korrekt a feladatsor, színesek a feladatok témái” – mondta az Eduline-nak Dr. Charaf Hassan egyetemi tanár, a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének vezetője a középszintű informatikaérettségiről. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az érettségizőknek idén is négy feladatot kellet megoldaniuk - egy gumiabroncsokról szóló szöveget kellett szerkeszteniük, egy infografikát kell készíteniük a háztartási kiadásokról, egy táblázatot különböző települések vízkeménység-adataiból, valamint egy adatbázis-feladatot is kaptak focistákról.

„Erre a szövegszerkesztési tudásra szükség van, akármilyen területen is dolgozik az ember, mert a digitális korban fontos, hogy egy dokumentum, amelyet kiadunk a kezeink közül, igényesen nézzen ki. Pozitív, hogy a szövegszerkesztési feladat lépésről lépére végigvezette a diákokat azon, hogy milyen betűtípust kell használni, milyen bekezdéseket, milyen stílusokat” – magyarázta. A tanszékvezető egyetemi tanár szerint a középszintű érettségi szövegszerkesztési feladata nem okozhatott meglepetést a diákoknak, klasszikus feladatról van szó. „A második feladat különösen tetszett, szellemes, a háztartási kiadásokról kellett infografikát készíteni, dinamikus tartalmat előállítani” – mondta, hozzátéve: az Excel- és az adatbázis-feladat is a középszintnek megfelelő volt.

Milyen tudásra van szükségük a hallgatóknak?

„Elég sok hallgató érkezik hozzánk úgy, hogy ismer legalább egy programozási nyelvet. Nem feltétlenül a bonyolultabbakat, de nem is ez a lényeg, sokkal inkább az algoritmizálási, az absztrakciós képesség, hogy valaki képes problémamegoldásban gondolkodni. Ez bőven elég” – magyarázta a BME oktatója a programozási ismeretekről, hozzátéve: a matematika az alap, amelyre hosszabb távon építenek, ha emellett valaki megfelel fizikából és rendelkezik a „mindennapi informatikai készségekkel”, akkor jól fog boldogulni az egyetemen.

„Aki informatikus akar lenni, annál a digitális írástudás elvárás. A BSc-képzésen nem tartunk olyan kurzusokat, amelyek a középszintű érettségi témaköreivel foglalkoznak, adottnak tekintjük ezeket az ismereteket. A BProf (üzemmérnök-informatikus képzés – a szerk.) képzésen azonban a mindennapok informatikája című tárgynál éppen azokat a területeket tekintjük át, amelyek a középiskolában valamiért kimaradtak” – magyarázta.

Informatikaérettségi: itt találjátok a legfrissebb infókat

Csütörtökön a középszintű informatikaérettségivel folytatódik az érettségi szezon. Az Eduline-on folyamatosan beszámolunk a feladatokról, diákokat és tanárokat kérdezünk az írásbeliről. A középszintű informatika érettségi nap támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának. 08:00Ebben a percben... ... országszerte megkezdődtek a középszintű informatikavizsgák. 07:40Reméljük, mindenki beért a vizsgára Jöhet az eligazítás a rendszergazdától.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.