"Erre a szövegszerkesztési tudásra szükség van, akármilyen területen is dolgozik az ember"

Korrekt feladatsort kaptak a diákok a középszintű informatikaérettségin, a feladatsor „lefedi azokat az ismereteket, amelyekre szükség van a mindennapokban, az egyetemi évek alatt, majd a munka során” – mondta az Eduline által megkérdezett egyetemi oktató. A középszintű informatika érettségi nap támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának.

  • Eduline
Pixabay / StockSnap

„Korrekt a feladatsor, színesek a feladatok témái” – mondta az Eduline-nak Dr. Charaf Hassan egyetemi tanár, a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének vezetője a középszintű informatikaérettségiről. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az érettségizőknek idén is négy feladatot kellet megoldaniuk - egy gumiabroncsokról szóló szöveget kellett szerkeszteniük, egy infografikát kell készíteniük a háztartási kiadásokról, egy táblázatot különböző települések vízkeménység-adataiból, valamint egy adatbázis-feladatot is kaptak focistákról.

„Erre a szövegszerkesztési tudásra szükség van, akármilyen területen is dolgozik az ember, mert a digitális korban fontos, hogy egy dokumentum, amelyet kiadunk a kezeink közül, igényesen nézzen ki. Pozitív, hogy a szövegszerkesztési feladat lépésről lépére végigvezette a diákokat azon, hogy milyen betűtípust kell használni, milyen bekezdéseket, milyen stílusokat” – magyarázta. A tanszékvezető egyetemi tanár szerint a középszintű érettségi szövegszerkesztési feladata nem okozhatott meglepetést a diákoknak, klasszikus feladatról van szó. „A második feladat különösen tetszett, szellemes, a háztartási kiadásokról kellett infografikát készíteni, dinamikus tartalmat előállítani” – mondta, hozzátéve: az Excel- és az adatbázis-feladat is a középszintnek megfelelő volt.

Milyen tudásra van szükségük a hallgatóknak?

„Elég sok hallgató érkezik hozzánk úgy, hogy ismer legalább egy programozási nyelvet. Nem feltétlenül a bonyolultabbakat, de nem is ez a lényeg, sokkal inkább az algoritmizálási, az absztrakciós képesség, hogy valaki képes problémamegoldásban gondolkodni. Ez bőven elég” – magyarázta a BME oktatója a programozási ismeretekről, hozzátéve: a matematika az alap, amelyre hosszabb távon építenek, ha emellett valaki megfelel fizikából és rendelkezik a „mindennapi informatikai készségekkel”, akkor jól fog boldogulni az egyetemen.

„Aki informatikus akar lenni, annál a digitális írástudás elvárás. A BSc-képzésen nem tartunk olyan kurzusokat, amelyek a középszintű érettségi témaköreivel foglalkoznak, adottnak tekintjük ezeket az ismereteket. A BProf (üzemmérnök-informatikus képzés – a szerk.) képzésen azonban a mindennapok informatikája című tárgynál éppen azokat a területeket tekintjük át, amelyek a középiskolában valamiért kimaradtak” – magyarázta.

Informatikaérettségi: itt találjátok a legfrissebb infókat

Csütörtökön a középszintű informatikaérettségivel folytatódik az érettségi szezon. Az Eduline-on folyamatosan beszámolunk a feladatokról, diákokat és tanárokat kérdezünk az írásbeliről. A középszintű informatika érettségi nap támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának. 08:00Ebben a percben... ... országszerte megkezdődtek a középszintű informatikavizsgák. 07:40Reméljük, mindenki beért a vizsgára Jöhet az eligazítás a rendszergazdától.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.