"Erre a szövegszerkesztési tudásra szükség van, akármilyen területen is dolgozik az ember"

Korrekt feladatsort kaptak a diákok a középszintű informatikaérettségin, a feladatsor „lefedi azokat az ismereteket, amelyekre szükség van a mindennapokban, az egyetemi évek alatt, majd a munka során” – mondta az Eduline által megkérdezett egyetemi oktató. A középszintű informatika érettségi nap támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának.

  • Eduline
Pixabay / StockSnap

„Korrekt a feladatsor, színesek a feladatok témái” – mondta az Eduline-nak Dr. Charaf Hassan egyetemi tanár, a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének vezetője a középszintű informatikaérettségiről. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az érettségizőknek idén is négy feladatot kellet megoldaniuk - egy gumiabroncsokról szóló szöveget kellett szerkeszteniük, egy infografikát kell készíteniük a háztartási kiadásokról, egy táblázatot különböző települések vízkeménység-adataiból, valamint egy adatbázis-feladatot is kaptak focistákról.

„Erre a szövegszerkesztési tudásra szükség van, akármilyen területen is dolgozik az ember, mert a digitális korban fontos, hogy egy dokumentum, amelyet kiadunk a kezeink közül, igényesen nézzen ki. Pozitív, hogy a szövegszerkesztési feladat lépésről lépére végigvezette a diákokat azon, hogy milyen betűtípust kell használni, milyen bekezdéseket, milyen stílusokat” – magyarázta. A tanszékvezető egyetemi tanár szerint a középszintű érettségi szövegszerkesztési feladata nem okozhatott meglepetést a diákoknak, klasszikus feladatról van szó. „A második feladat különösen tetszett, szellemes, a háztartási kiadásokról kellett infografikát készíteni, dinamikus tartalmat előállítani” – mondta, hozzátéve: az Excel- és az adatbázis-feladat is a középszintnek megfelelő volt.

Milyen tudásra van szükségük a hallgatóknak?

„Elég sok hallgató érkezik hozzánk úgy, hogy ismer legalább egy programozási nyelvet. Nem feltétlenül a bonyolultabbakat, de nem is ez a lényeg, sokkal inkább az algoritmizálási, az absztrakciós képesség, hogy valaki képes problémamegoldásban gondolkodni. Ez bőven elég” – magyarázta a BME oktatója a programozási ismeretekről, hozzátéve: a matematika az alap, amelyre hosszabb távon építenek, ha emellett valaki megfelel fizikából és rendelkezik a „mindennapi informatikai készségekkel”, akkor jól fog boldogulni az egyetemen.

„Aki informatikus akar lenni, annál a digitális írástudás elvárás. A BSc-képzésen nem tartunk olyan kurzusokat, amelyek a középszintű érettségi témaköreivel foglalkoznak, adottnak tekintjük ezeket az ismereteket. A BProf (üzemmérnök-informatikus képzés – a szerk.) képzésen azonban a mindennapok informatikája című tárgynál éppen azokat a területeket tekintjük át, amelyek a középiskolában valamiért kimaradtak” – magyarázta.

Informatikaérettségi: itt találjátok a legfrissebb infókat

Csütörtökön a középszintű informatikaérettségivel folytatódik az érettségi szezon. Az Eduline-on folyamatosan beszámolunk a feladatokról, diákokat és tanárokat kérdezünk az írásbeliről. A középszintű informatika érettségi nap támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának. 08:00Ebben a percben... ... országszerte megkezdődtek a középszintű informatikavizsgák. 07:40Reméljük, mindenki beért a vizsgára Jöhet az eligazítás a rendszergazdától.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.