Az izgulás lehetett az egyetlen buktató az idei informatikaérettségin

Milyen volt a középszintű informatikaérettségi a tanárok szerint? A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar egyik oktatóját kérdeztük a feladatokról.

  • Eduline
pixabay.com

„Az adatbázis-kezelés feladat szokott legnehezebben menni a diákoknak, de ha valaki megértette ezek logikáját és megnézte az előző évek feladatsorait, akkor idén viszonylag gyorsan végezhetett ezzel, persze az utolsó feladatra sokaknak már elég kevés idő jut, mert igen sok munkát igényel a teljes feladatsor megoldása. Az első két feladat megoldása a szövegszerkesztő és a bemutatókészítő program alapos ismeretét igényli, a harmadik feladat viszont az utolsóval hasonló nehézségű, de igen sok feladatot ad, talán ezen csúszhatnak el azok, akik nem érnek végig” – mondta az eduline-nak Strausz György, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar mérnökinformatikus képzés szakfelelőse.

Strausz György úgy látja, igen sok és precíz munkát igényel a feladatsor megoldása, aki bizonytalan, nem ér végig a megadott időkeretben. Meglepetés nem érhette a diákokat, a feladatok könnyen érthetőek, de megoldásukhoz a teljes elvárt anyag ismerete szükséges.

„Az lehet még veszélyes, ha valaki nagyon izgul, emiatt sok mindenen el lehet csúszni, kezdve a rosszul megválasztott betűméreten keresztül az adatok kihagyásáig. Az adatbázis-kezelés vagy simán megy valakinek, vagy sehogy, és talán pont ezért az utolsó feladattal kellett volna kezdeniük a megoldást. Úgy láttuk kollégáimmal, hogy ott lehet a legtöbb pontot szerezni viszonylag kevés munkával” – mondta.

Strausz György elmondta, az egyetemre bekerülő diákok informatikai tudása igen változó, a középszintű informatikaérettségi olyan tudást kér számon, amelyre minden érettségiző diáknak szüksége lesz, akár valamilyen egyetemre megy tovább, akár közvetlenül elhelyezkedik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.