Milyen volt a középszintű informatikaérettségi a tanárok szerint? A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar egyik oktatóját kérdeztük a feladatokról.
„Az adatbázis-kezelés feladat szokott legnehezebben menni a diákoknak, de ha valaki megértette ezek logikáját és megnézte az előző évek feladatsorait, akkor idén viszonylag gyorsan végezhetett ezzel, persze az utolsó feladatra sokaknak már elég kevés idő jut, mert igen sok munkát igényel a teljes feladatsor megoldása. Az első két feladat megoldása a szövegszerkesztő és a bemutatókészítő program alapos ismeretét igényli, a harmadik feladat viszont az utolsóval hasonló nehézségű, de igen sok feladatot ad, talán ezen csúszhatnak el azok, akik nem érnek végig” – mondta az eduline-nak Strausz György, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar mérnökinformatikus képzés szakfelelőse.
Strausz György úgy látja, igen sok és precíz munkát igényel a feladatsor megoldása, aki bizonytalan, nem ér végig a megadott időkeretben. Meglepetés nem érhette a diákokat, a feladatok könnyen érthetőek, de megoldásukhoz a teljes elvárt anyag ismerete szükséges.
„Az lehet még veszélyes, ha valaki nagyon izgul, emiatt sok mindenen el lehet csúszni, kezdve a rosszul megválasztott betűméreten keresztül az adatok kihagyásáig. Az adatbázis-kezelés vagy simán megy valakinek, vagy sehogy, és talán pont ezért az utolsó feladattal kellett volna kezdeniük a megoldást. Úgy láttuk kollégáimmal, hogy ott lehet a legtöbb pontot szerezni viszonylag kevés munkával” – mondta.
Strausz György elmondta, az egyetemre bekerülő diákok informatikai tudása igen változó, a középszintű informatikaérettségi olyan tudást kér számon, amelyre minden érettségiző diáknak szüksége lesz, akár valamilyen egyetemre megy tovább, akár közvetlenül elhelyezkedik.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
