Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
pixabay.com
„Az adatbázis-kezelés feladat szokott legnehezebben menni a diákoknak, de ha valaki megértette ezek logikáját és megnézte az előző évek feladatsorait, akkor idén viszonylag gyorsan végezhetett ezzel, persze az utolsó feladatra sokaknak már elég kevés idő jut, mert igen sok munkát igényel a teljes feladatsor megoldása. Az első két feladat megoldása a szövegszerkesztő és a bemutatókészítő program alapos ismeretét igényli, a harmadik feladat viszont az utolsóval hasonló nehézségű, de igen sok feladatot ad, talán ezen csúszhatnak el azok, akik nem érnek végig” – mondta az eduline-nak Strausz György, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar mérnökinformatikus képzés szakfelelőse.
Strausz György úgy látja, igen sok és precíz munkát igényel a feladatsor megoldása, aki bizonytalan, nem ér végig a megadott időkeretben. Meglepetés nem érhette a diákokat, a feladatok könnyen érthetőek, de megoldásukhoz a teljes elvárt anyag ismerete szükséges.
„Az lehet még veszélyes, ha valaki nagyon izgul, emiatt sok mindenen el lehet csúszni, kezdve a rosszul megválasztott betűméreten keresztül az adatok kihagyásáig. Az adatbázis-kezelés vagy simán megy valakinek, vagy sehogy, és talán pont ezért az utolsó feladattal kellett volna kezdeniük a megoldást. Úgy láttuk kollégáimmal, hogy ott lehet a legtöbb pontot szerezni viszonylag kevés munkával” – mondta.
Strausz György elmondta, az egyetemre bekerülő diákok informatikai tudása igen változó, a középszintű informatikaérettségi olyan tudást kér számon, amelyre minden érettségiző diáknak szüksége lesz, akár valamilyen egyetemre megy tovább, akár közvetlenül elhelyezkedik.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
