Kedden az emelt szintű informatikaérettségivel folytatódik az érettségi szezon. Milyen témakörök kerülnek elő a gyakorlati vizsgán? Hány percet kapnak a diákok a feladatok megoldására?
Emelt szinten 240 perces a gyakorlati vizsga, az időt tetszés szerint oszthatjátok be, a feladatok megoldási sorrendjét is ti határozzátok meg. A vizsgán különböző témakörökből kaptok feladatokat: a szövegszerkesztést, a prezentációt, a grafikát és a weblapszerkesztést tartalmazó feladatsor megoldásáért 30 pont, a táblázatkezelésért 15 pont, az adatbázis-kezelésért 30 pont, míg az algoritmizálásért és az adatmodellezésért 45 pont jár.
Az emelt szintű informatikaérettségi feladatsorát itt találjátok.
Az informatikaérettségi javítási-értékelési útmutatóját innen tölthetitek le.
A részfeladatokra kapható pontokat itt tudjátok megnézni, a megoldásokat pedig itt találjátok.
Az érettségi előtt már minden diák tudja, hogy milyen szoftverekkel fog vizsgázni, a felhasználói adatokról és arról, hogy a befejezett munkát hová kell majd mentenetek, a rendszergazda tájékoztat majd benneteket közvetlenül a vizsga előtt. Itt találjátok az előző évek feladatsorait.
A digitális műveltséget mérik
Az emelt szintű informatikaérettségi feladatait két részre lehet osztani: a gyakorlati vizsga egyrészt a digitális műveltséget méri, azt, hogy mennyire tudjátok használni az irodai csomagot, tudtok-e weblapot, táblázatot és szöveget szerkeszteni, képeket kezelni, illetve prezentációt készíteni. Ilyen tudás nélkül nem lehet az egyetemen boldogulni.
Az emelt szintű vizsga másik része a programozáshoz kapcsolódik: Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának egyetemi docense tavaly az eduline-nak úgy nyilaktozott, csaknem mindegy, hogy az egyetemre felvételiző diákok melyik nyelven tudnak programozni, a lényeg, hogy a programíráshoz szükséges gondolkodásmódot elsajátítsák.
| Feladatsorok és megoldások az eduline-on |
Az eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, iratkozzatok fel hírlevelünkre, vagy lájkoljátok Facebook-oldalunkat. Az érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Emelt szintű informatikaérettségi: még nem kötelező, de jó, ha van
Az idén harmincnégy szakon kötelező az emelt szintű érettségi: a népszerű bölcsészképzések mellett két gazdasági, egy jogi, három műszaki és számos társadalomtudományi szakon is ehhez kötik a felvételit. Ugyanakkor a informatikai alapszakokon egyelőre nem kötelező az emelt szintű informatikaérettségi, igaz, a nagyobb egyetemek képzéseire nehezen lehet bejutni enélkül.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
