Ilyen feladatok lesznek a fizikaérettségin: ilyen témákra számíthatnak a diákok

Hétfőn a fizikavizsgával indul az érettségi szezon harmadik hete. Milyen feladattípusokra számíthatnak a vizsgázók, milyen segédeszközöket vihettek magatokkal az írásbelire?

  • Eduline

Túry Gergely

Középszinten 120 percetek van a feladatsor megoldására, amellyel összesen 90 pontot szerezhettek. Az első rész egy feleletválasztós kérdéssor, amelyért legfeljebb 40 pontot kaphattok, a második, összetett feladatokat tartalmazó rész pedig 50 pontos.

Itt van a középszintű fizikaérettségi első részének nem hivatalos megoldása

A középszintű fizikaérettségi második részének nem hivatalos megoldása

A két részt egyszerre kapjátok meg. Az első részben 20 kérdés lesz, nagyjából 25-25 százalékban mechanika és elektromágnesesség, 20-20 százalékban hőtan, illetve atom- és magfizika, 10 százalékban gravitáció és csillagászat. A második rész négy hosszú feladatot tartalmaz, ebből hármat kell megoldani, a két utolsó közül ugyanis választhattok. Az elmúlt évek középszintű feladatsorait és a megoldásokat itt találjátok.

Emelt szinten 240 perces az írásbeli, a feladatsor három részből áll. Az első, feleletválasztós kérdéssor 15 kérdést tartalmaz, és 30 pontot ér, a második rész esszéfeladatokból áll - három téma közül kell egyet választani, ezért 23 pontot kaphattok -, a harmadik, összetett feladatokat tartalmazó rész pedig 47 pontot ér, itt mind a négy hosszú feladatot meg kell oldani. Az esszénél figyeljetek a nyelvhelyességre és a szöveg szerkesztettségére is, ezekért ugyanis 5 pont jár.

Feladatsorok és megoldások az eduline-on

Az eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, iratkozzatok fel hírlevelünkre, vagy lájkoljátok Facebook-oldalunkat. Az érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Függvénytáblázatot és számológépet a közép- és az emelt szintű vizsgára is vihettek. Fontos: csak olyan számológépet használhattok, amely szöveges megoldások tárolására és megjelenítésére nem alkalmas. A szóbeli tételeit itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.