Közeleg a határidő: bukhatjátok a felvételit, ha ezt a dátumot elfelejtitek

Mi történik, ha nem töltitek fel időben a hiányzó dokumentumokat az e-felvételi rendszerbe? Később lehet pótolni? Itt a válasz:

  • Eduline
pixabay.com

Ha a felvételi jelentkezési kérelmeteket hiányosan nyújtottátok be, legkésőbb a besorolási döntés határnapját megelőző 20. napig, azaz 2019. január 3-ig felszólítást kaptok a hiányok pótlására. Ez után már nincs lehetőségetek a hiánypótlásra.

Amennyiben a hiányt legkésőbb a hiánypótlási felszólításban megadott határidőn belül (vagy a kézhezvételkor rendelkezésre még nem álló dokumentumok esetében legkésőbb 2019. január 10-ig) nem pótoljátok, jelentkezési kérelmét az Oktatási Hivatal a rendelkezésre álló adatok és dokumentumok alapján bírálja el, vagy az eljárást meg is szüntetheti.

Fontos figyelni a jelentkezéskor megadott email címeteket, hiszen az értesítést erre küldik majd. Arról, hogy milyen esetekben küldenek levelet, bővebben itt olvashattok.

Azonban nagyon fontos, hogy nem minden dokumentumhiány (ilyen pl. többletpontra jogosító igazolás hiánya) esetén kaptok hiánypótlási felhívást. Ennek oka, hogy minden jelentkező egyénileg dönthet arról, hogy a lehetőségek közül milyen dokumentumok alapján kívánja a pontszámítást kezdeményezni, és ennek alapján kell figyelnie az ahhoz szükséges dokumentumok beküldésére.

Felvételi kisokos: kik kapnak levelet a hiánypótlási felszólításról?

A hitelesítési határidőt követően megkezdődik az adatok és a csatolt dokumentumok feldolgozása. De kik és mikor kapnak hiánypótlási felszólítást? Itt a válasz. Ha a felvételi jelentkezési kérelmeteket hiányosan nyújtottátok be, legkésőbb a besorolási döntés határnapját megelőző 20. napig, azaz 2019. január 3-ig felszólítást kaptok a hiányok pótlására.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.