Közeleg a határidő: bukhatjátok a felvételit, ha ezt a dátumot elfelejtitek

Mi történik, ha nem töltitek fel időben a hiányzó dokumentumokat az e-felvételi rendszerbe? Később lehet pótolni? Itt a válasz:

  • Eduline
pixabay.com

Ha a felvételi jelentkezési kérelmeteket hiányosan nyújtottátok be, legkésőbb a besorolási döntés határnapját megelőző 20. napig, azaz 2019. január 3-ig felszólítást kaptok a hiányok pótlására. Ez után már nincs lehetőségetek a hiánypótlásra.

Amennyiben a hiányt legkésőbb a hiánypótlási felszólításban megadott határidőn belül (vagy a kézhezvételkor rendelkezésre még nem álló dokumentumok esetében legkésőbb 2019. január 10-ig) nem pótoljátok, jelentkezési kérelmét az Oktatási Hivatal a rendelkezésre álló adatok és dokumentumok alapján bírálja el, vagy az eljárást meg is szüntetheti.

Fontos figyelni a jelentkezéskor megadott email címeteket, hiszen az értesítést erre küldik majd. Arról, hogy milyen esetekben küldenek levelet, bővebben itt olvashattok.

Azonban nagyon fontos, hogy nem minden dokumentumhiány (ilyen pl. többletpontra jogosító igazolás hiánya) esetén kaptok hiánypótlási felhívást. Ennek oka, hogy minden jelentkező egyénileg dönthet arról, hogy a lehetőségek közül milyen dokumentumok alapján kívánja a pontszámítást kezdeményezni, és ennek alapján kell figyelnie az ahhoz szükséges dokumentumok beküldésére.

Felvételi kisokos: kik kapnak levelet a hiánypótlási felszólításról?

A hitelesítési határidőt követően megkezdődik az adatok és a csatolt dokumentumok feldolgozása. De kik és mikor kapnak hiánypótlási felszólítást? Itt a válasz. Ha a felvételi jelentkezési kérelmeteket hiányosan nyújtottátok be, legkésőbb a besorolási döntés határnapját megelőző 20. napig, azaz 2019. január 3-ig felszólítást kaptok a hiányok pótlására.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.