Ezt kell aláírni szeptemberben: 7 kérdés és 7 válasz a hallgatói nyilatkozatról

Mi az a hallgatói nyilatkozat, és kinek kell aláírnia? Hány évig kell Magyarországon dolgozni, és mennyi pénzt kell visszafizetni, ha nem sikerül elvégezni az egyetemet? Hét kérdés és hét válasz a hallgatói nyilatkozatról.

  • Eduline

Kiknek kell aláírniuk a hallgatói nyilatkozatot?

A hallgatói nyilatkozatot (ha valakinek ez az elnevezés nem lenne ismerős: ezt hívták korábban hallgatói szerződésnek) minden elsőéves köteles aláírni, ha állami ösztöndíjasként kezdi el tanulmányait - függetlenül attól, hogy nappali, esti vagy levelező munkarendben, alap-, osztatlan vagy mesterszakon, esetleg felsőoktatási szakképzésen tanul.

Azoknak a hallgatóknak is alá kell írniuk, akiket önköltséges helyre vettek fel, de később átkerültek államira - persze ilyenkor a nyilatkozatban szereplő vállalások csak az államilag támogatott félévekre vonatkoznak. A nyilatkozatot általában a beiratkozáskor vagy előtte kell aláírnotok.

Mivel jár a nyilatkozat aláírása?

Két kötelezettséget vállaltok: az első, hogy a képzési idő legfeljebb másfélszeresén belül megszerzitek a diplomátokat, a második, hogy az ezt követő húsz évben legalább a tanulmányaitoknak megfelelő ideig hazai munkaviszonyban dolgoztok.

Ha kicsúsztok az időből, vissza kell fizetnetek az állami ösztöndíj felét, ha pedig nem teljesítitek a hazai munkavégzésre vonatkozó kötelezettséget (például mert húsz évre külföldre költöztök), akkor a teljes összeget.

Shutterstock

Mit jelent a hazai munkavégzési kötelezettség?

Adott ideig bejelentett, hazai munkaviszonnyal kell rendelkeznetek (vállalkozók is lehettek, a lényeg csak annyi, hogy bejelentett legyen a munkaviszony). Egy félév öt hónapnak, 150 napnak számít, tehát egy hároméves alapképzésért legalább 900 napot kell itthon dolgoznotok a diplomázást követő húsz évben. Azt nem határozzák meg, hogy a húsz éven belül mikor kell teljesítenetek a hazai munkavégzést, vagyis nem kell rögtön a diplomázás után elkezdeni a "ledolgozást".

Fontos, hogy nem az eltelt idő, hanem az igénybe vett állami félévek száma alapján számolnak. Ha tehát párhuzamosan végeztek két - államilag támogatott - alapképzést, és mondjuk négy éven belül megszerzitek mindkét diplomát, akkor nem négy évet, hanem hatot kell "ledolgoznotok" - hiszen mindkét alapszakon három-három évig vettétek igénybe az állami támogatást.

Ha egyetem, főiskola mellett vállalok munkát, az is beleszámít?

Ha az első diploma megszerzésének időszakáról van szó, akkor nem. Viszont például az alapszakos támogatást "ledolgozhatjátok" a mesterszak elvégzése közben is, vagy ha párhuzamosan végeztek két szakot, az első, államilag támogatott diploma megszerzése után vállalt munkával már csökkentitek a ledolgozandó időt.

Van kivétel?

Igen, a hitéleti képzésen tanuló állami ösztöndíjasok nem kötelesek "ledolgozni" a képzési időt, és más szabályok vonatkoznak rájuk akkor is, ha kicsúsznak a képzési időből. "Kedvezményt" kapnak azok is, akik önkéntes katonai szolgálatot vállalnak. Ezt az időszakot duplán számítják bele a ledolgozandó időszakba.

A külföldi munkavégzés nem számít?

Csak abban az esetben, ha szomszédos államokban élő magyarok vagytok, ilyenkor a származási országban és Magyarországon is teljesíthetitek a kötelezettségeteket.

Mi van, ha nem találok munkát?

Ha álláskeresési járadékot kaptok, azt az időszakot is beszámítják. Emellett a terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS, új nevén csecsemőgondozási díj), a gyermekgondozási segély (GYES) és a gyermekgondozási díj (GYED) folyósításának ideje is számít.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem lehet a készülésre kényszeríteni egy nem neurotipikus gyereket” – így élte meg a középiskolai felvételit egy autista nyolcadikos

A középiskolai felvételi önmagában is komoly terhelést jelenthet egy nyolcadikosnak, egy autizmusspektrum-zavarral élő diáknál azonban a felkészülés egészen más kérdéseket is felvethet. Hogyan lehet hónapokon keresztül készülni, ha a gyerek nehezen veszi rá magát az otthoni tanulásra? Mit lehet tenni, ha jó képességei ellenére nem önálló a tanulásban? És hogyan választ iskolát egy család, ha közben azt érzi, hogy maga a felvételi rendszer elsősorban a neurotipikus, szabálykövető és rendkívül szorgalmas gyerekeknek kedvez?

Nem csak a rugalmas iskolakezdés van tervben, hanem a rugalmas óvodakezdés is

A kora gyermekkori ellátórendszer több ponton is átalakulhat a következő időszakban. A Civil Közoktatási Platform Dr. Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkárral egyeztetett a tervekről, amelyek között a rugalmas iskolakezdés visszaállítása mellett a rugalmas óvodakezdés lehetőségének megteremtése is szerepel.

@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.