Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Kiknek kell aláírniuk a hallgatói nyilatkozatot?
A hallgatói nyilatkozatot (ha valakinek ez az elnevezés nem lenne ismerős: ezt hívták korábban hallgatói szerződésnek) minden elsőéves köteles aláírni, ha állami ösztöndíjasként kezdi el tanulmányait - függetlenül attól, hogy nappali, esti vagy levelező munkarendben, alap-, osztatlan vagy mesterszakon, esetleg felsőoktatási szakképzésen tanul.
Azoknak a hallgatóknak is alá kell írniuk, akiket önköltséges helyre vettek fel, de később átkerültek államira - persze ilyenkor a nyilatkozatban szereplő vállalások csak az államilag támogatott félévekre vonatkoznak. A nyilatkozatot általában a beiratkozáskor vagy előtte kell aláírnotok.
Mivel jár a nyilatkozat aláírása?
Két kötelezettséget vállaltok: az első, hogy a képzési idő legfeljebb másfélszeresén belül megszerzitek a diplomátokat, a második, hogy az ezt követő húsz évben legalább a tanulmányaitoknak megfelelő ideig hazai munkaviszonyban dolgoztok.
Ha kicsúsztok az időből, vissza kell fizetnetek az állami ösztöndíj felét, ha pedig nem teljesítitek a hazai munkavégzésre vonatkozó kötelezettséget (például mert húsz évre külföldre költöztök), akkor a teljes összeget.
Shutterstock
Mit jelent a hazai munkavégzési kötelezettség?
Adott ideig bejelentett, hazai munkaviszonnyal kell rendelkeznetek (vállalkozók is lehettek, a lényeg csak annyi, hogy bejelentett legyen a munkaviszony). Egy félév öt hónapnak, 150 napnak számít, tehát egy hároméves alapképzésért legalább 900 napot kell itthon dolgoznotok a diplomázást követő húsz évben. Azt nem határozzák meg, hogy a húsz éven belül mikor kell teljesítenetek a hazai munkavégzést, vagyis nem kell rögtön a diplomázás után elkezdeni a "ledolgozást".
Fontos, hogy nem az eltelt idő, hanem az igénybe vett állami félévek száma alapján számolnak. Ha tehát párhuzamosan végeztek két - államilag támogatott - alapképzést, és mondjuk négy éven belül megszerzitek mindkét diplomát, akkor nem négy évet, hanem hatot kell "ledolgoznotok" - hiszen mindkét alapszakon három-három évig vettétek igénybe az állami támogatást.
Ha egyetem, főiskola mellett vállalok munkát, az is beleszámít?
Ha az első diploma megszerzésének időszakáról van szó, akkor nem. Viszont például az alapszakos támogatást "ledolgozhatjátok" a mesterszak elvégzése közben is, vagy ha párhuzamosan végeztek két szakot, az első, államilag támogatott diploma megszerzése után vállalt munkával már csökkentitek a ledolgozandó időt.
Van kivétel?
Igen, a hitéleti képzésen tanuló állami ösztöndíjasok nem kötelesek "ledolgozni" a képzési időt, és más szabályok vonatkoznak rájuk akkor is, ha kicsúsznak a képzési időből. "Kedvezményt" kapnak azok is, akik önkéntes katonai szolgálatot vállalnak. Ezt az időszakot duplán számítják bele a ledolgozandó időszakba.
A külföldi munkavégzés nem számít?
Csak abban az esetben, ha szomszédos államokban élő magyarok vagytok, ilyenkor a származási országban és Magyarországon is teljesíthetitek a kötelezettségeteket.
Mi van, ha nem találok munkát?
Ha álláskeresési járadékot kaptok, azt az időszakot is beszámítják. Emellett a terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS, új nevén csecsemőgondozási díj), a gyermekgondozási segély (GYES) és a gyermekgondozási díj (GYED) folyósításának ideje is számít.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
