Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Shutterstock
A hallgatói nyilatkozatot (korábban hallgatói szerződést) azoknak kell aláírniuk, akik állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas helyen tanulnak - akár nappali, esti vagy levelező tagozaton, illetve alapszaktól a doktoriig bármely képzési szinten. Ez azt jelenti, hogy az államis elsőévesek mellett azokra is vonatkozik a hallgatói nyilatkozat, akik bár költségtérítésesen kezdték meg a tanulmányaikat, időközben átkerültek államira. Önköltséges szakra jelentkeztetek? Így szerezhettek később állami ösztöndíjas helyet.
Diplomaszerzés és hazai munkaviszony
A hallgatói nyilatkozat aláírásával két dolgot vállaltok: egyrészt azt, hogy a képzési idő legfeljebb másfélszeresén belül megszerzitek a diplomát, másrészt pedig, hogy az ezt követő húsz évben legalább az állami ösztöndíjas képzéssel megegyezú ideig hazai munkaviszonyban dolgoztok. Ha ezeket betartjátok, nem kell semmit visszafizetnetek.
Előbbinél érdemes szem előtt tartani, hogy csak az aktív félévek számítanak, így például egy hat féléves alapképzést kilenc aktív félév alatt kell elvégeznetek, az viszont nem számít, hogy a kilenc aktív félév mellett hány passzív félévetek volt.
A hazai munkavégzés kiszámolásához tudnotok kell, hogy egy szemeszter öt hónapnak, vagyis 150 napnak felel meg, a példában szereplő hat féléves alapképzés után - ha sikerül hat félév alatt elvégeznetek - hatszor 150 napig, azaz 900 napig kell hazai munkaviszonnyal rendelkeznetek valamikor a diplomaszerzést követő húsz évben. Az sem elvárás, hogy ez összefüggő időszak legyen, és nem kell rögtön a diplomázás után munkába állnotok.
Vissza kell fizetni a tandíj felét vagy egészét
Bármelyik vállalást nem tartjátok be, vissza kell fizetnetek a tandíj egy részét vagy egészét az állam felé.
Ha nem szerzitek meg időben a diplomát - tehát vagy kicsúsztok a képzési idő másfélszereséből, vagy időközben abbahagyjátok az egyetemet - akkor az igénybevett állami ösztöndíj felét kell visszafizetnetek. Nyilvánvalóan részösztöndíj esetében - ahol a tandíj felét állja az állam, másik felét önköltségként kell befizetnetek - ott a tandíj negyedét, illetve ha nem államin tanultatok végig, akkor csak az államis félévek tandíjának felét kell kifizetnetek.
Amennyiben nem sikerül húsz év alatt megfelelő ideig hazai munkaviszonyt létesítenetek, akkor pedig az igénybevett állami ösztöndíjak egészét kell visszafizetnetek.
| Mi történik, ha kicsúsztok a határidőből? |
Kell-e fizetnetek, ha az első év után nem mentek vissza az egyetemre? Vissza kell fizetnetek a tandíj felét, ha nem diplomáztok időben. |
Ha időben meggondoljátok magatokat
Ahogy fentebb írtuk, az egyetem félbehagyásával vissza kell fizetnetek az állami ösztöndíj felét. Ezt akkor úszhatjátok meg, ha még időben váltotok. Alap- és mesterszak, illetve felsőoktatási szakképzés esetén az első, osztatlan mesterképzésnél pedig a második félév után még anélkül hagyhatjátok ott az egyetemet, hogy bármit vissza kellene fizetnetek.
Mi történik, ha nem találtok munkát?
A hazai munkaviszony idejébe beszámítják azt is, amikor munkanélküliként álláskeresési járadékot kaptok, esetleg csecsemőgondozási díjra (CSED), gyermekgondozási segélyre (GYES) vagy gyermekgondozási díjra (GYED) vagytok jogosultak.
Az önkéntes katonai szolgálata időszaka duplán számít, külföldi munkavégzést pedig akkor számítják be, ha szomszédos államokban élő magyarok vagytok, ilyenkor ugyanis a származási országban és Magyarországon is teljesíthetitek a kötelezettségeteket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
