Így lehet elszúrni az érettségit történelemből: 4+1 hiba, amit el kell kerülni

Melyek a leggyakoribb hibák az írásbeli történelemérettségin? Kiss Jánost, a Studium Generale történelemszekció-vezetőjét a típushibákról kérdeztük.

  • Eduline
Mónus Márton

"Vannak a tudáshiányból fakadó hibák és vannak a figyelmetlenségből fakadó hibák, utóbbiak oka az is lehet, hogy a feladatot nem olvasták rendesen végig" - mondja Kiss János, a Studium Generale történelemszekció-vezetője, aki azt tanácsolja az idén érettségizőknek, hogy inkább kétszer olvassák el a feladatokat, azon a fél percen már semmi nem fog múlni.

Itt ellenőrizhetitek, jól oldottátok-e meg a rövid feladatokat.

A töriérettségiről itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat.

Kádár János beszéde és Lázár János városa a töriérettségi feladatai között.

Nyilasuralom, KGST-országok, etnikai változások a töriérettségi második részében.

Könnyű feladatsort kaptak töriből az érettségizők, de egy-két kérdés becsapós lehet.

Pánik, piros atlaszok, kabalaállat: így indult a töriérettségi.

Csak konkrétan!

"Az esszéknél szokott gyakori hiba lenni, hogy általánosan kezdenek el írni egy korszakról" - mondja Kiss János, hozzátéve: a feladat szövegében mindig szerepel, hogy pontosan mit kérnek (egy nagy korszakon belül milyen témát kell kibontani), ezért az nem szerencsés, ha valaki csak általánosságban a nagyobb korszakról ír.

A szekcióvezető persze azzal egyetért, hogy el kell helyezni időben és térben a témát. "Egy-két mondat kell az adott korszakról, de az esszének a nagyobbik részének mindenképpen az adott, konkrét témáról kell szólnia" - magyarázza Kiss János. "Azt egyértelműen lehet látni, hogy a vizsgázó tudja-e a témát vagy nem. Nagyon sokszor javítottam úgy feladatsort, hogy láttam, bár a vizsgázó tudja a témát, mégsem azt írta le, amit a feladat kért" - teszi hozzá.

Feladatok, oldalszámok

Fontos jól átnézni a feladatlapot, mielőtt beadnátok, Kiss János szerint "nagyon sokszor volt olyan, hogy összeragadt két feladatlap, így kihagytak feladatokat". "Nem véletlenül vannak sorszámok, azokat érdemes követni, és a legvégén átnézni, hogy mindent feladatot megcsináltatok-e, főleg ha valaki nem időrendben haladt" - mondja.

A túlírás veszélyei

A szekcióvezető szerint típushiba szokott az egymondatos feladatoknál, hogy túl hosszú választ írnak a vizsgázók: "ha egy sor van kihagyva, akkor sem ír az ember másfél sornál nagyon többet".

Ugyanez igaz az esszéknél is: ha túl keveset írnak az érettségizők, azért pontlevonás jár, de ha túl sokat, tehát túlmegy a megadott sorokon, azért is járhat pontlevonás. "Ezekre érdemes figyelni. Pont ezért hasznos egy kis vázlat, hogy tudjuk, nagyjából hol kell tartanunk az oldalon. A mini kifejtősöknél is jobb, ha összeírja a diák, hogy mit akar pontosan írni, nehogy túlírja magát" - mondja.

Kerüljétek a szlenget és a véleményt

Gyakori hiba, hogy nagyon hétköznapian fogalmaznak a diákok - mondja Kiss János, hozzátéve: érdemes kerülni a szlenget, de a véleményem szerint és hasonló szerkezeteket is érdemes kihagyni, "véleményt nem szabad történelemesszében megírni, csak a tényeket, abból viszont minél többet".

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat.

A 2018-as érettségiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Így szerezhettek sok pontot az érettségin történelemből: négy tipp vizsgázóknak

Esszéfeladatokat is meg kell majd oldanotok a töriérettségin - ehhez kaptok most hasznos tanácsokat Kiss Jánostól, a Studium Generale történelemszekció-vezetőjétől. Milyen lépésekben érdemes haladni, amikor valaki a kifejtendő feladatoknak lát neki? Milyen szabályokat érdemes betartani? 1. Források A legelső, szinte nulladik lépés, hogy minden egyes forrást, ami a feladathoz tartozik, el kell olvasni.

Készülj fel a 20. századi történelemből!

Online képzés célja: Célom az, hogy a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban felkészülj történelemből a következő témazáró dolgozatra vagy akár az érettségire is! Használd ki a modern eszközök adta lehetőségeket! | | Tudomány, szociológia, oktatás , Érettségi, nyelvvizsga , Érettségi felkészítők , Középiskola, érettségi felkészülés

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.