Ilyen lesz a franciaérettségi: szabályok, pontozás, feladatok

Szerda reggel a franciavizsgával folytatódik az érettségi harmadik hete - az eduline-on megtaláljátok a legfrissebb infókat, diákokat és tanárokat kérdezünk a feladatsorról.

  • Eduline
Túry Gergely

Középszinten 180 percig tart a vizsga, ebből az első rész, az "olvasott szöveg értése" 60 perces, a nyelvhelyességi feladatsor megoldására pedig 30 percet kapnak a diákok. Ezt egy 30 perces szünet követi, majd jön a "hallott szöveg értése" rész, végül pedig az "íráskészség" 60 perces feladatsora.

Az emelt szintű írásbeli vizsga teljes időtartama 240 perc. A vizsgán a felsorolt vizsgarészek szerepelnek ugyanebben a sorrendben, azonban a feladatok megoldására fordítható időtartam sorrendben 70, 50, 30, 90 perc. Az íráskészséget tesztelő feladatsor megoldásához mindkét szinten lehet használni nyomtatott szótárat.

A középszintű írásbeli vizsgával legfeljebb 117 pontot, míg az emelt szintű feladatok megoldásával maximum 120 pontot lehet szerezni. Ha még gyakorolni szeretnétek, ezeknek a feldatoknak a segítségével megtehetitek: az elmúlt évek középszintű feladatsorait itt, míg az emelt szintű feladatokat itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.