"Aki rendesen felkészült az írásbelire, annak egyik feladat sem komoly akadály"

Átlagos nehézségű feladatlapot kaptak a diákok a középszintű földrajzérettségin, a topográfia talán nehezebb, mint a tavalyi vagy a tavalyelőtti volt – mondta az Eduline által megkérdezett egyetemi oktató. A földrajz érettségi nap támogatását köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának.

  • Eduline
shutterstock

„A topográfiai feladatsor egy kicsit nehezebb, mint az előző években, a legelső feladat mindjárt meglephette a diákokat, ugyanis egy Afrika- és Dél-Amerika-részletet kaptak, többek között Guineát és Libériát kellett felismerni. Ezek kis országok, a diákok egy részének valószínűleg nehézséget jelent a felismerésük” – mondta az Eduline-nak Dr. Pirisi Gábor, a PTE TTK Földrajzi és Földtudományi Intézetének egyetemi adjunktusa, hozzátéve: a topográfiai feladatsor másik két része könnyebb, „a nehézség itt az, hogy a három feladatot húsz perc alatt kell megoldani, és rögtön az első feladat meglephette a vizsgázókat”.

A középszintű földrajzérettségi második – 100 perc alatt megoldandó – részéről azt mondta, aki jól gazdálkodik az idejével és az elmúlt években megtanulta az atlasz használatát, valószínűleg még akkor is elfogadható eredményt ért el, ha kevesebbet készült. „Aki pedig rendesen felkészült az írásbelire, annak egyik feladat sem volt komoly akadály. Hasonló jellegű és felépítésű feladatokat kaptak a diákok, mint az elmúlt években” – magyarázta, hozzátéve: mindegyik feladat egyértelmű.

Földrajzérettségi: feladatok és megoldások elsőként itt!

Péntek délután a földrajzvizsgával fejeződik be a 2018-as tavaszi érettségi szezon második hete. Az Eduline-on folyamatosan beszámolunk a feladatokról, diákokat és tanárokat kérdezünk az írásbeliről, és persze megtaláljátok a nem hivatalos megoldásokat is. A földrajz érettségi nap támogatását köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának.

„Az első feladat egy űrfelvételhez kapcsolódott, kifejezetten könnyen megoldható, hiszen ehhez a részhez a diákok már használhattak atlaszt. A második a holdfázisokkal foglalkozik – ezt a témát nem szokták szeretni a diákok, össze szokták keverni a holdfázisokat, de egyébként maguk a kérdések nem nehezek” – mondta Pirisi Gábor, aki szerint a felszínformák és a nagy földi légkörzés is klasszikus téma az érettségin, „utóbbinál annyi a csavar, hogy nem az északi, hanem a déli féltekét látjuk, de reméljük, hogy ez nem kavarta meg az érettségizőket, ez olyan téma, amelyből készülnek a diákok”.

Az egyetemi oktató szerint a két demográfiai témájú feladat sem volt nehéz, az ábrákról egyszerű adatokat, folyamatokat kellett leolvasni, míg a nyolcadik feladat gazdasági-pénzügyi témájú volt. „Ezt valaki vagy megtanulta, vagy nem. Ha készültek erre a témára a diákok, akkor tudták a válaszokat, de magukról ezeket a fogalmakat nem valószínű, hogy kitalálták, erre készülni kellett” – mondta a PTE munkatársa, aki úgy véli, a kilencedik feladat (koordináták alapján kellett azonosítani, hogy három barát hol jár) kifejezetten jópofa, „aki az elmúlt években és a felkészülés idején dolgozott az atlaszával, annak ez nem lehetett nehéz”.

Az utolsó feladatban egy hír alapján kellett válaszolni kérdésekre, „ez is egy jó feladat, tulajdonképpen a szöveg értelmezését teszteli, akinek nincs gondja az olvasásértéssel, annak ez jól ment”.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.