Átlagos nehézségű feladatlapot kaptak a diákok a középszintű földrajzérettségin, a topográfia talán nehezebb, mint a tavalyi vagy a tavalyelőtti volt – mondta az Eduline által megkérdezett egyetemi oktató. A földrajz érettségi nap támogatását köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának.
„A topográfiai feladatsor egy kicsit nehezebb, mint az előző években, a legelső feladat mindjárt meglephette a diákokat, ugyanis egy Afrika- és Dél-Amerika-részletet kaptak, többek között Guineát és Libériát kellett felismerni. Ezek kis országok, a diákok egy részének valószínűleg nehézséget jelent a felismerésük” – mondta az Eduline-nak Dr. Pirisi Gábor, a PTE TTK Földrajzi és Földtudományi Intézetének egyetemi adjunktusa, hozzátéve: a topográfiai feladatsor másik két része könnyebb, „a nehézség itt az, hogy a három feladatot húsz perc alatt kell megoldani, és rögtön az első feladat meglephette a vizsgázókat”.
A középszintű földrajzérettségi második – 100 perc alatt megoldandó – részéről azt mondta, aki jól gazdálkodik az idejével és az elmúlt években megtanulta az atlasz használatát, valószínűleg még akkor is elfogadható eredményt ért el, ha kevesebbet készült. „Aki pedig rendesen felkészült az írásbelire, annak egyik feladat sem volt komoly akadály. Hasonló jellegű és felépítésű feladatokat kaptak a diákok, mint az elmúlt években” – magyarázta, hozzátéve: mindegyik feladat egyértelmű.
Földrajzérettségi: feladatok és megoldások elsőként itt!
Péntek délután a földrajzvizsgával fejeződik be a 2018-as tavaszi érettségi szezon második hete. Az Eduline-on folyamatosan beszámolunk a feladatokról, diákokat és tanárokat kérdezünk az írásbeliről, és persze megtaláljátok a nem hivatalos megoldásokat is. A földrajz érettségi nap támogatását köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának.
„Az első feladat egy űrfelvételhez kapcsolódott, kifejezetten könnyen megoldható, hiszen ehhez a részhez a diákok már használhattak atlaszt. A második a holdfázisokkal foglalkozik – ezt a témát nem szokták szeretni a diákok, össze szokták keverni a holdfázisokat, de egyébként maguk a kérdések nem nehezek” – mondta Pirisi Gábor, aki szerint a felszínformák és a nagy földi légkörzés is klasszikus téma az érettségin, „utóbbinál annyi a csavar, hogy nem az északi, hanem a déli féltekét látjuk, de reméljük, hogy ez nem kavarta meg az érettségizőket, ez olyan téma, amelyből készülnek a diákok”.
Az egyetemi oktató szerint a két demográfiai témájú feladat sem volt nehéz, az ábrákról egyszerű adatokat, folyamatokat kellett leolvasni, míg a nyolcadik feladat gazdasági-pénzügyi témájú volt. „Ezt valaki vagy megtanulta, vagy nem. Ha készültek erre a témára a diákok, akkor tudták a válaszokat, de magukról ezeket a fogalmakat nem valószínű, hogy kitalálták, erre készülni kellett” – mondta a PTE munkatársa, aki úgy véli, a kilencedik feladat (koordináták alapján kellett azonosítani, hogy három barát hol jár) kifejezetten jópofa, „aki az elmúlt években és a felkészülés idején dolgozott az atlaszával, annak ez nem lehetett nehéz”.
Az utolsó feladatban egy hír alapján kellett válaszolni kérdésekre, „ez is egy jó feladat, tulajdonképpen a szöveg értelmezését teszteli, akinek nincs gondja az olvasásértéssel, annak ez jól ment”.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
