Diákbarát pontozás, korrekt feladatok: ilyennek tartja a földrajzérettségit a szaktanár

Korrekt, a középszintnek megfelelő feladatsor - így jellemezte az idei középszintű földrajzérettségit az Eduline által megkérdezett szaktanár.

  • Eduline
Pixabay

A topográfiai feladatsor korrekt volt, kizárólag topográfiai fogalmakra kérdeztek rá a feladatsor összeállítói – értékelte a középszintű földrajzérettségi első részét az Eduline által megkérdezett szaktanár, aki szerint az összpontszám arányosan oszlik meg a három feladat között, és a 20 perc is elegendő a feladatok megoldására.

„Visszatérő téma Amerika topográfiája, az elmúlt öt évben többször megjelent a feladatsorban” – tette hozzá. A földrajztanár szerint a harmadik feladatban pontatlan a rajz, a 3-as számmal jelzett várost nem közvetlenül a Duna mellé rajzolták, ez a diákok egy részét megzavarhatja. A 7-es pont – hívta fel a figyelmet a szaktanár – a feladat szövege alapján egy nagytájat jelez, de valójában egy kistájról van szó.

Milyen volt a második feladatsor?

Az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint a középszintű feladatsor második része a középszintnek megfelelő, az ábrák minősége jó, megfelelőek a források is. „Megoldható 100 perc alatt, mert több tesztjellegű feladat van, ami gyorsítja a megoldást. Nagyon korrekt a ponteloszlás is, mindegyik feladat 6-7, maximum 8 pontos. Ez tanulóbarát dolog, hiszen ha valaki az egyik témakörben gyengébben teljesít, nagyon sok pontot nem veszít” – magyarázta.

„Az első, űrfelvételhez kapcsolódó feladat a második rész talán legkönnyebb feladata, ez inkább motivációs céllal kerülhetett ide, hiszen az írásbelin ehhez a részhez már lehet atlaszt használni, így nagyon könnyen tudtak válaszolni a diákok a kérdésekre” – mondta a szaktanár, hozzátéve: a csillagászati témakör is várható volt, a második feladatot a Cartographia-atlaszból meg lehetett oldani, vagyis aki ismeri az atlaszt, az nincs bajban.

Földrajzérettségi: feladatok és megoldások elsőként itt!

Péntek délután a földrajzvizsgával fejeződik be a 2018-as tavaszi érettségi szezon második hete. Az Eduline-on folyamatosan beszámolunk a feladatokról, diákokat és tanárokat kérdezünk az írásbeliről, és persze megtaláljátok a nem hivatalos megoldásokat is. A földrajz érettségi nap támogatását köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának.

A diákok egy geológiához kapcsolódó feladatot is kaptak, ezt a témakört – mondja a földrajztanár – nehéznek szokták tartani a vizsgázók, de maga a feladat nem bonyolult, nem kér az írásbelizőktől idegen geológiai szakkifejezéseket. A szélrendszerekkel kapcsolatos feladathoz hasonló tavaly is volt, az atlasz használatával ez sem jelent a közepesnél nagyobb kihívást.

Az idei középszintű feladatsorban két feladat is foglalkozott a népesség témakörrel, „mind a kettő azt a készséget méri fel, hogy egy ábráról le tudnak-e olvasni folyamatokat a diákok, erre felkészítették a végzősöket a tanárok”. A pénzforgalmazással foglalkozó visszatérő feladat, amelynek alighanem örülnek a tanárok és a diákok, mert ezeket a fogalmakat elsajátították.

„A kilencedik érdekes feladat, a közepesnél nem nehezebb, nem fog különösebb gondot okozni” – mondta a szaktanár a három barát európai túrázásáról szóló példáról. A tizedik Magyarország növénytermesztéséről szól, „ez a nehezebb feladatok közé sorolható”. A tizenegyedik – országok felismerését kérő – feladat sem lephette meg a diákokat, „legfeljebb az merülhet fel a javító tanárokban, hogy miért csak Ázsia és Afrika jelenik meg benne, ugyanis a második feladatsor egészét nézve nagyon kevés feladat foglalkozik Európa földrajzával, miközben erre az általános iskolai és a középiskolai tanárok is nagy hangsúlyt fektetnek”.

Az utolsó feladatban a Csád-tóról kaptak egy MTI-hírt a diákok, amelyben egy egyszerű százalékszámítást is kérnek tőlük. „Ehhez hasonló feladatra is számítani lehetett” – mondta a szaktanár.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.