Visszaesett az egyetemre felvételizők száma: már most lehet sejteni, hányan kerülnek majd be?

Idén összesen 105 868-an jelentkeztek egyetemre-főiskolára. Hat éve még több diákot vettek fel a felsőoktatási intézmények, mint ahányan idén jelentkeztek.

  • Eduline
Shutterstock

Az idei jelentkezői szám alulmúlja a tavalyi számot, akkor 111 ezernél is többen jelentkeztek az általános felvételi eljárás során, és közel 75 ezer diákot fel is vettek. Az augusztusi pótfelvételin további 5714 diák került be valamelyik főiskolára, egyetemre.

2015-ben szinte hajszálra pontosan annyian kívánkoztak a felsőoktatásba, mint idén, akkor a 105 646 jelentkezőből a pótfelvételivel együtt több mint 78 ezret vettek fel.

Éveket kell visszamenni a mainál jelentősen magasabb jelentkezői számokért: 2011-ben még több mint 140 ezren adták be a jelentkezési lapot, és 110 ezer diákot vettek fel. 2002 és 2004 között 164 és 167 ezer között mozgott a jelentkezők száma, és bőven 100 ezer fölött a felvetteké.

A 2017-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.